potus & co

Sarah Palin visszatért. Persze igazából nem is ment el, csak nem figyelt rá senki, miután annyi kacérkodás után végül is nem szállt be az elnökválasztási kampányba. Most azonban ismét bekerült a hírek közé, méghozzá azzal, hogy védelmébe vette Newt Gingrichet. „Megpróbálják keresztre feszíteni, és átírni a történelmet, átírni mindazt, amiért kiállt az évek során” – mondta Palin a Fox Business Newsnak.

A nyilatkozat érdekessége, hogy Palin ezúttal nem elsősorban a demokratákat és a szerinte elfogult médiát értette a többes szám harmadik személy alatt, hanem a republikánus párt és környezete meghatározó figuráit, akik az utóbbi napokban kemény támadásokat indítottak a dél-karolinai győzelmével az előválasztási verseny egyik esélyesévé előlépett Gingrich ellen.

Palin megvédi a "támadó muffint" - Forrás: Palin Facebook-oldala

Mint arról a Politico csütörtökön egy összeállításban beszámolt, Ronald Reagan egykori kormányzatának egyik tagja, Elliot Abrams például azt emlegette fel, hogy Gingrich ugyan most úgy állítja be magát, mint aki Reagan szoros szövetségese volt, valójában azonban rendszeresen kritizálta őt. A szókimondásáról híres konzervatív publicista, Ann Coulter is elég egyértelművé tette, mit gondol Gingrichről, azt figyelmeztetést tette ugyanis közzé a honlapján, hogy „Válaszd újra Obamát, szavazz Newtra!” Nem válogatta meg a szavait a Wall Street Journalen publikáló Peggy Noonan sem, aki még hetekkel ezelőtt azt írta Gingrichről, hogy olyan, mint egy „dühös kicsi támadó muffin”.

Rajtuk kívül is sok republikánus és konzervatív mondja azt, hogy Gingrich rossz választás lenne a párt elnökjelöltjeként. Azt mondják, hogy lehet ugyan, hogy nagyon okos és vannak zseniális ötletei, de megbízhatatlan és túlságosan nagyra van magával. Az egyik legkeményebb kritikát egykori képviselőtársától, a jelenleg szenátor Tom Coburntől kapta, aki republikánus létére azt nyilatkozta, hogy Gingrich lenne az utolsó ember, akire ő szavazna egy elnökválasztáson.

Elég erős össztűznek tűnik ez, viszont egyrészt Gingrich továbbra is a felmérések élén szerepel – Mitt Romney-val együtt -, így láthatóan vannak támogatói, még ha nem is a párt első vonalában. Épp erre hivatkozva védi Palin, aki szerint Gingrichet azért támadják olyan hevesen a saját pártjából is, mert nem tagja az úgynevezett establishmentnek. Őket tartja fő ellenfelének az egykori alaszkai kormányzó és alelnökjelölt is, és minden alkalmat megragad arra, hogy kiossza a médiát, a demokratákat és a régóta a hatalom közelében lévő republikánusokat. Hasonló üzenete van Gingrich kampányának, sokak szerint ugyanis ennek tudható be például az hogy a tévévitákban szinte több időt tölt az általa liberálisnak tartott tévés műsorvezetők piszkálásával, mint a saját riválisainak a kritizálásával.

Megírtam már párszor, hogy most aztán tényleg eldurvul a küzdelem, lekerülnek a kesztyűk, és egymásnak esnek a jelöltek. Most - a dél-karolinai fordulópont után - megint egy fokkal keményebbre váltott a kampány, elég csak megnézni a fenti videót, amely a legutóbbi, hétfő esti tévévitán készült. Mitt Romney azt állítja Newt Gingrich-ről, hogy egy kudarcot vallott vezető, aki befolyással üzérkedett (vagy legalábbis kupeckedett). Gingrich erre azt válaszolja, hogy ez olyan alacsony szintje a vitának, amiben nem akar részt venni, de aztán egy elegáns fordulattal (beidézve egy 2008-as hirdetést) egyszerűen hazugnak nevezi Romney-t.

További fejlemény, hogy Romney végül is közzétette tavalyi - vagyis 2010-ről szóló -adóbevallását és részleteket közölt idei - vagyis a 2011-re vonatkozó - várható nyilatkozatáról. Ezekből az derül ki, hogy a 2010-es és 2011-es években befolyt mintegy 45 millió dolláros jövedelem után Romney várhatóan kevesebb mint 14 százaléknyi adót fog fizetni. Ez jóval elmarad attól, amekkora arányú adót az amerikaiak nagy része fizet, és a különbség oka, hogy Romney jövedelme befektetésekből származik, nem pedig munkahelyi fizetésből.

És akkor ezzel rá is fordulhatunk a mai nap várható legnagyobb attrakciójára, a szokásos elnöki State of the Union (az amerikai sajtóban elterjed közkeletű rövidítés szerint SOTU) beszédére. A kiszivárgott információk szerint Barack Obama fő témája épp a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem lesz, amihez kiváló illusztráció lehet Romney adózása. Bár nem valószínű, hogy a beszédben konkrét utalást tesz majd a republikánus politikusra, az áthallás mindenki számára egyértelmű lesz.

Január elején úgy tűnt, hogy Newt Gingrichnek befellegzett. A decemberben még a felmérések élén álló politikus az előválasztás első két fordulójában nem rúgott labdába, a show-t elvitte a konzervatívok új kedvence, Rick Santorum és a rideg profiként kampányoló Mitt Romney.

Valami nagyon megváltozott azóta, amire nem kell jobb bizonyíték a dél-karolinai győzelemnél. Hosszan lehet majd elemzni, hogy mi volt az oka a nagy visszatérésnek, és minden bizonnyal a döntő tényezők közé lehet sorolni azt az ötmillió dolláros csekket is, amelyet egy Sheldon Adelson nevű milliárdos üzletember küldött január elején egy Gingrich-hez közel álló szervezethez (egy úgynevezett politikai akcióbizottsághoz, amely közvetlenül nem vehet részt a politikus kampányában, de azt nem tiltja semmi, hogy párhuzamos kampányt folytasson érte).

Adelson érdekes figura, ha valakit részletesen érdekel a pályája, annak ajánlom a New Yorker 2008-as cikkét. A Forbes magazin szerint ő a nyolcadik leggazdagabb amerikai 21,5 milliárd dolláros vagyonával. A 78 éves üzletember a kaszinóbizniszben utazik, és tevékenysége a hatóságok figyelmét is felkeltette. A Las Vegas Sands nevű cége ellen az FBI nyomoz, miután felmerült a gyanúja annak, hogy Adelson arra utasította a cég egyik vezetőjét, hogy egy kaszinóüzlet érdekében vesztegessen meg kínai tisztviselőket. Adelson és a cég tagadja, hogy bármilyen tisztességtelenséget követtek volna el.

A zsidó származású Adelson ismert arról is, hogy Izrael állam egyik legelkötelezettebb támogatója, és egyben az egyik leghevesebb ellenzője annak, hogy önálló palesztin állam jöjjön létre. Ezzel láthatóan egyetért Gingrich is, aki nemrég azzal keltett feltűnést, hogy a palesztinokat „kitalált nép”-nek nevezte.

Adelson ugyanakkor állítja, nem arról van szó, hogy ő pénzzel befolyásolná, mit mond és tesz Gingrich. Az ötmillió dolláros támogatást kísérő közleményében az állt, hogy a pénzt egyszerűen azért adja, mert Gingrich nagyon kedves barátja neki és feleségének.

Az utóbbi pár nap megint Newt Gingrichről szólt. Egyrészt örülhetett annak, hogy az elnökválasztási kampányból kiszálló Rick Perry az ő támogatására szólította fel a híveit, másrészt dühönghetett azon (és meg is tette a csütörtök esti tévévitában), hogy második felesége interjút adott az ABC-nek arról, hogyan csalta őt meg a politikus. (Gingrich állítólag azt kérte tőle, hogy éljenek nyitott házasságban, vagyis a feleség tolerálja kapcsolatát egy másik nővel.)

Gingrich mérges - Forrás: Youtube

Nem tudni, hogy a feleség interjújának milyen hatása lesz a szombati dél-karolinai előválasztásra, de a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy Gingrich felzárkózott az eddig első helyen álló Mitt Romney mellé. Az ARG kutatása szerint Gingrich 33 százalékon, Romney pedig 32 százalékon áll. Ez megint azt mutatja, hogy talán mégsem lesz olyan sima útja a továbbra is a legerősebb versenyzőnek tűnő Romney-nak a jelöltség elnyeréséig. Ha pedig a vallásos konzervatívok egyetlen jelölt mögött sorakoznak fel, akkor akár el is bukhat Romney.

Okosabbak leszünk ez ügyben a dél-karolinai választás után, de addig is érdemes elmélkedni egy kicsit azon, hogy vajon melyik forgatókönyv lenne a kedvezőbb Barack Obama számára. Az elnök kampánystábjának eddigi megnyilvánulásai alapján ők az állásteremtési ígéretekkel kampányoló, korábbi mérsékelt nézetei miatt a független szavazók körében is jó eséllyel induló Romney-t tartják a fő ellenfélnek, és tőle tartanak a leginkább. Első ránézésre úgy tűnik, hogy jobban örülnének egy keményvonalas konzervatív riválisnak, akit könnyű lenne beskatulyázni mint egy veszélyes őrültet.

Nem biztos azonban, hogy ilyen egyszerű a képlet, érdemes felidézni például az 1980-as elnökválasztást. Akkor – mint nemrég a BBC Newshour című műsorának egyik megszólalója rámutatott - Jimmy Carter hivatalban lévő elnök például kifejezetten örült annak, hogy a demokraták szerint szélsőséges Ronald Reagan lett a republikánusok jelöltje, nem pedig a pragmatikusabbnak tűnő idősebb George Bush. Mint tudjuk, a történet végül Reagan számára végződött happy enddel.

Megvolt a 16. televíziós vita is. Nem történt semmi izgalmas, mindenki a mezőnyt vezető Mitt Romney-t támadta, aki azonban ezt viszonylag jól viselte, és nem követett el semmilyen komoly hibát. Így most egy mellékes epizódot emelnék ki: a fenti videóban Newt Gingrich és az egyik műsorvezető, Juan Williams feszült egymásnak. Williams egyrészt szóba hozta azt a nagy vihart kavart Gingrich-nyilatkozatot, amely szerint a szegény gyerekeket el kell küldeni dolgozni, hogy megtanulják a munka becsületét. Másrészt Williams kérdezte Gingrichet arról is, hogy miért hívta Barack Obamát "ételjegy-elnöknek", és hogy nem gondolja-e azt, lekicsinylő volt ez a megjegyzése (ha jól értem, akkor nem Obamával, hanem az életjegyre szoruló szegényekkel szemben).

A videó érdekes, mert egyrészt jól kivehető, hogy a közönség milyen hangos fújolással kíséri Williams (aki a konzervatív Fox News liberális kommentátoraként van elkönyvelve, bár a konzervatívok a tenyerükön hordozták, amikor a muszlimokra vonatkozó megjegyzése miatt kirúgták az NPR rádiótól 2010 őszén) kérdéseit, másrészt tipikus - magabiztos és teátrális - Gingrich-válaszokat hallunk. Többek között azt mondta, elismeri, hogy nem feltétlenül politikailag korrektek a nyilatkozatai, de szerinte a kellemetlen tényekkel is szembesülni kell. Ezzel hallhatóan nagy sikert aratott az előtte még fújoló közönségnél.