Sok meglepetést szült már a mostani elnökválasztási kampány, de ez a floridai előválasztás nem tartozott közéjük. Napok óta világos volt, hogy Romney fog nyerni, és így is lett. A kérdés most az, hogy mi jön ez után? Most már a zsebében érezheti a jelöltséget vagy elhúzódó harcra kell számítani?

Nagyon úgy néz ki, hogy néhány hétig nem kapunk biztos válaszokat ezekre a kérdésekre. Februárban ugyanis csupa olyan előválasztás és caucus lesz, amelyek egyrészt nem bírnak hatalmas téttel, másrészt olyan terepnek számítanak, ahol Romney számít a biztos nyerőnek.

Ezek az államok jönnek a következő bő egy hónapban: Maine, Nevada, Colorado, Minnesota, Arizona, Michigan és Washington. Ezeknek egy jelentős részében közös az, hogy a 2008-as előválasztási küzdelemben Romney úgy tudta ezekben az államokban megnyerni az akkori szavazásokat, hogy valójában egy pillanatra sem számított valódi esélyesnek az jelöltség elnyerésére. A hét állam közül öt ilyen volt (a kivételek Arizona és Washington), és Romney azóta egyrészt tapasztaltabb kampánypolitikus lett, másrészt talán a mezőny is gyengébb most, mint négy évvel ezelőtt.

Nem várhatók tehát a mostanihoz vagy a dél-karolinaihoz hasonló drámai összecsapások, viszont annál inkább fontos lehet az, ami március 6-án következik. Ez lesz az úgynevezett superkedd, amikor egyszerre 11 államban lesznek előválasztások és caucusok.

Az elnökjelöltség hivatalosan a republikánus párt augusztusi konvencióján dől el (amelyre egyébként visszatér a párt Floridába, konkrétan Tampába), ahol az lesz a jelölt, aki legalább 1144 küldött támogatását bírja. Azon az egyetlen márciusi napon 466 küldött sorsa dől el, így ha más nem is, az biztosan egy döntő este lesz.