Obama hétfőn - magyar idő szerint éjszaka - kiállt, és bejelentette, hogy megegyezésre jutottak a hónapok óta húzódó adóvitában. A megállapodás megegyezik azzal, amit sejteni lehetett már a republikánus és demokrata politikusok vasárnapi nyilatkozataiból is: a leggazdagabb rétegnek sem emelkednek az adók jövőre, miközben meghosszabbítják az év végén lejáró munkanélkülis segélyeket is.
A gazdagokat érintő adószabályhoz a republikánusok ragaszkodtak, szerintük ugyanis az elhúzódó gazdasági válsághelyzetben nem megengedhető semmiféle adóemelés. A demokraták viszont azt mondták, hogy ez egyrészt igazságtalan, másrészt további terheket ró az amúgy is súlyos hiánnyal küszködő költségvetésre. Ezt a vitát tehát végül a demokraták elveszítették, és legfeljebb a munkanélküli segélyek meghosszabbításával vigasztalódhatnak.
Obama egyeztet demokrata és republikánus vezetőkkel (forrás: Fehér Ház)
A New York Times arról ír, hogy Obama ezzel elidegeníti saját liberális bázisát, és valóban látható, hogy a demokrata párton belül elindult a fanyalgás. Sherrod Brown ohiói demokrata szenátor például azonnal közölte, hogy nem ért egyet az Obama által bejelentett megállapodással. "Szerintem jobb megegyezést is elérhetett volna" - idézte a CNN az elkeseredett szenátort.
A fejlemény ugyanakkor érdekes abból a szempontból is, hogy a novemberi félidős választások után sokan találgatták, hogy miként reagál Obama a pártja csúnya vereségére. Történelmi párhuzamokat vontak elemzők, és azon spekuláltak, hogy vajon Bill Clinton útját követi-e (aki az 1994-es hasonló vereség után elindult középre, és együttműködött a republikánusokkal) vagy pedig a második világháború után elnöklő Harry Trumanét, aki viszont nyílt konfliktusokat vállalt republikánus ellenfeleivel. Az első példa alapján Obama a clintoni úton indult el, de persze lehet, hogy ezt még korai elkiabálni.
Utolsó kommentek