Barack Obama magabiztos győzelmet aratott az elnökválasztáson. A demokraták megőrizték a többségüket a szenátusban. A republikánusok eközben a sebeiket nyalogatják és azt vizsgálgatják, hogy mit rontottak el. Felszínesen nézve így néz ki a politikai helyzet a novemberi választások óta, a képlet azonban valójában ennél bonyolultabb.

Ezt a legjobban az illusztrálja, ami kedden Michigan államban történt. A republikánus többségű törvényhozás elfogadta, a republikánus kormányzó pedig egyből alá is írta azt a törvényt, amely jelentős mértékben korlátozza a szakszervezetek befolyását. A jogszabály értelmében a szakszervezetek nem szedhetnek automatikusan tagdíjat a dolgozóktól cserébe azért, hogy a bérükről és egyéb járadékokról tárgyaljanak a nevükben a munkaadóval. A változtatás támogatói azt mondják, hogy ez versenyképesebbé teszi majd a helyi gazdaságot, bírálói szerint viszont csupán arról van szó, hogy a befolyásos cégtulajdonosok többek között ezzel akarják gyengíteni a szakszervezeteket.

A konfliktus politikai leképeződése úgy néz ki, hogy a republikánusok (többek között a milliárdos Koch-testvérek ösztönzésére) kezdeményezték a változtatást, a demokraták (akiknek kampányát általában bőkezűen támogatják a szakszervezetek) pedig ellenezték. A vitába beszállt Barack Obama is, aki hétfőn épp Michiganben járt, és közölte, hogy ennek a jogszabályi változtatásnak szerinte semmi köze nincs a gazdasághoz. “Amiről valójában beszélnek, az az, hogy jogot adnak ahhoz, hogy kevesebb pénzért dolgozzatok” - fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy a törvény közkeletű neve az, hogy “right to work”, vagyis “jog a munkához”.

Az autóiparáról híres Michiganben hagyományosan befolyásosak voltak eddig a szakszervezetek, bár az utóbbi években sokat gyengült a pozíciójuk (nyilván nem függetlenül attól, hogy csökkent a taglétszámuk). Így is komoly szimbolikus jelentőséggel bír azonban ez a keddi döntés, amely jelzi azt, hogy országos szinten talán a demokraták tűnnek erősebbnek, de helyi viszonylatokban komolyan számolni kell a republikánusokkal.

A michiganihez hasonló ütközetet nyertek meg tavaly Wisconsinban is, ahol a szakszervezetek ellen fellépő republikánus kormányzót később megpróbálták visszahívni a posztjáról a demokraták, de kudarcot vallottak.  De nemcsak a munkajogi küzdelmekben szerepelnek jól a republikánusok, erős helyi pozícióikat mutatja az is, hogy az ötven államból jelenleg harmincat republikánus kormányzó irányít, ami különösen akkor számít szép számnak, ha hozzátesszük, hogy 2009-ben, amikor Obama hivatalba lépett, még csak 22-en voltak. Biztos lesznek köztük páran, akik négy év múlva megpróbálnak majd eggyel magasabb szinte lépni, hogy országosan is megtörjék a demokraták erejét.