potus & co

Kedden két újabb fontos fordulója lesz a republikánus előválasztási küzdelemnek. Michigan és Arizona államban tartanak szavazásokat, és ezek közül különösen a michigani megmérettetés tűnik érdekesnek. A felmérések szerint Arizonában kényelmes többsége van Mitt Romneynak, Michiganben azonban vele nagyjából egy szinten áll a legutóbbi előválasztási fordulókat megnyerő Rick Santorum.

Michigan azért is fontos helyszín, mert szimbolikus jelentőséggel bír Romney számára. Ott született, ott nőtt fel, apja pedig kormányzója is volt az államnak. Ha veszít, akkor az súlyos csapást jelent a kampánya számára, ha viszont nyer, akkor lendületet kaphat az őt szorongató Santorummal szemben. Rick Santorum azonban nem hagyja magát, és mindent bevet a győzelem érdekében. Ebbe még belefér az is, hogy az általa is rendszeresen keményen támadott demokraták helyi erőit biztatja arra, szavazzanak rá, és ezzel gyengítsék Romneyt.

Santorum mindent bevet - Forrás: Santorum Facebook

Erre a szokatlan akcióra egy jogi kiskapu ad lehetőséget. Az előválasztások többsége ugyanis zárt, és csak az adott párthoz regisztrált szavazók vehetnek rajta részt, Michiganben azonban kicsit más a helyzet. Bár elvileg ez a szavazás is csak a republikánusok számára nyitott, a helyi pártszabályok szerint  bárki a helyszínen republikánusnak vallhatja magát, és azt sem akadályozza semmi, hogy aztán később visszaváltozzon demokratává.

Santorum kampánystábja hétfőn automata telefonhívásokkal próbálta győzködni a demokrataként azonosított szavazókat. „Kedden csatlakozzon azokhoz a demokratákhoz, akik egy hangos üzenetet küldenek Mitt Romneynak!” – hangzik az üzenet, amelyről Romney nem túl meglepő módon elítélően nyilatkozott. „Santorum szenátor valami olyasmit csinált ma, ami egy megtévesztő és mocskos trükk” – fogalmazott Romney a Fox Newsnak adott interjújában.

A helyzet ugyanakkor az, hogy a helyi demokraták és a hozzájuk kötődő szakszervezetek már Santorum buzdítása nélkül is szervezkedtek Romney ellen. Két ok vezérli őket abban, hogy beleavatkozzanak a republikánusok között zajló küzdelembe.

Az egyik az, hogy Romney ellenezte a Michiganben meghatározó autógyártó cégek állami megsegítését (erről 2009-ben döntött Obama elnök), és ezt azóta sem felejtették el neki. A másik tényező kevésbé személyes, sokkal inkább politikai kalkuláció, a demokraták ugyanis úgy számolnak, hogy számukra sokkal veszélyesebb lenne, ha a pragmatikusabb Romney lenne a republikánus elnökjelölt a novemberi választáson, mintha a keményvonalas konzervatív – és a választókat leginkább aggasztó gazdasági problémák helyett inkább erkölcsi kérdésekről szónokló – Santorum.

Romney azt mondja, nem fél attól, hogy az esetlegesen ellene szavazó demokraták komoly hatással lesznek majd az eredményre. Ha mégis, és emiatt elbukja a michigani fordulót, az persze kínos lesz számára, de legalább mentségként elmondhatja majd, hogy egy olyan összeesküvés áldozata lett, amelyben riválisa összefogott az ősellenséggel.

Közhelynek számít az amerikai politikában, hogy hosszú törvényhozási múlttal nem ajánlatos elnökválasztáson indulni, és most Rick Santorum is kezdi megtapasztalni, milyen sok igazság van ebben. A kongresszusi tagokat általában azért óvják a kampányolástól, mert képviselőként vagy szenátorként sok olyan szavazatot adnak le, amelyek aztán később felhasználhatók ellenük.

Ez történik most a kongresszusban 16 évet eltöltő (1990-től 2006-ig) Rick Santorummal is, aki a két héttel ezelőtti előválasztási fordulók megnyerése után az egyik nagy esélyes arra, hogy a republikánus párt jelöltje legyen a novemberi elnökválasztáson. Szerda este tartották a kampányban résztvevő négy politikus közötti legutóbbi vitát, és ezen fő riválisa, Mitt Romney egykori massachusetts-i kormányzó nekiesett Santorumnak, és orra alá dörgölte korábbi kongresszusi szavazatait.

Egy kemény vita az úgynevezett earmarkokról, vagyis a törvényhozás által megszavazott, konkrét projektekre vonatkozó támogatásokról

Santorum támogatott több olyan projektet is, amelyek később pazarlónak bizonyultak (erről vitáznak a fenti videóban). Igennel szavazott arra az oktatási törvényre is, amelyet ugyan a republikánus George W. Bush elnök fogadtatott el, de amely most a republikánusoknál meghatározó konzervatív választók szemében nem számít jó pontnak.

Santorum védekező pozíciót vett fel, és elismerte, hogy követett el hibákat törvényhozóként, de közben elejtett néhány szerencsétlennek tűnő megjegyzést is. Azt mondta, hogy az oktatási programra annak ellenére szavazott igennel, hogy ellene volt az elveknek, amelyben hitt. A helyi közönség ezt zúgolódva fogadta, és kérdéses, mennyire sikerült megnyugtatni őket azzal, hogy hozzátette, a törvényt azért is témogatta, mert az fontos volt Bush elnök számára. “Néha megteszed ezt a csapatért, a vezetőért” - mondta Santorum.

Hamarosan kiderül, milyen hatása lesz ezeknek az epizódoknak Santorum kampányára, jövő kedden ugyanis újabb két előválasztás (Michiganben és Arizonában) következik, egy héttel utána pedig egyszerre 11 államban lesznek szavazások. Elvileg ez a szerdai volt az utolsó (és egyben a 20.) tévévita a jelöltek között, és a beszámolók szerint nagyon kemény ütközetek voltak a jelöltek között. Ha azonban a következő két hétben sem dől el a küzdelem, akkor várhatóan még visszatérnek a képernyőre.

1976 egy izgalmas év volt a republikánusok számára, pedig nem kellett volna, hogy az legyen. A hagyomány szerint ha a hivatalban lévő elnököt nem akadályozza a két ciklusra vonatkozó alkotmányos korlát az újraindulásban, akkor a pártja automatikusan őt jelöli az elnökválasztáson. Gerald Ford akkori elnöknek azonban akadt egy komoly kihívója Ronald Reagan személyében, akivel az utolsó percekig ádáz küzdelmet vívta. Az “utolsó percekig” nem egy túlzó fordulat, a harc csak a jelölési eljárás lezárását jelentő - Kansas Cityben tartott - konvención dőlt el. Ford a küldötti szavazatok szűk többségével nyerte el a jelölést, a megosztottságot pedig jelezte, hogy a gyűlésen felszólaló Ronald Reagan egyes beszámolók szerint nagyobb lelkesedést váltott ki a tömegből, mint a megválasztott jelölt.

Még messze van a republikánusok idei elnökjelölő konvenciója (a helyszín Tampa, Florida, az időpont edig augusztus 27-30.), de már most az a téma, hogy megismétlődhet az 1976-os forgatókönyv. Abban persze más a helyzet, hogy most nem republikánus az elnök, viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy az elnökjelölt kiválasztását célzó előválasztási küzdelem most is elhúzódhat egészen a konvencióig. Ez rendkívüli lenne, a korábbi kampányokban ugyanis legtöbbször az történt, hogy az első néhány előválasztási forduló után egyértelművé vált, hogy az indulók között ki a legerősebb, a többiek pedig szépen sorban ki is szálltak a versenyből.

Nem mindenki szereti ennyire Romneyt - Forrás: Flickr Romney

A harc elhúzódására azért lehet számítani, mert a pártot végletesen megosztja az előválasztási küzdelem, amely - jelen állás szerint - Rick Santorum és Mitt Romney meccsének tűnik. Leegyszerűsítve a képet nagyjából úgy néz ki a helyzet, hogy a korábban liberálisabb nézeteket valló és nehézkesen kommunikáló Romneyt nem akarják elfogadni a párt bázisát jelentő konzervatív szavazók, a számukra hitelesebb Santorumtól viszont a republikánus elitet rázza ki a hideg. Attól tartanak ugyanis, hogy a választók többségét leginkább izgató gazdasági kérdések helyett erkölcsi és kulturális témákkal (abortusz, vallás) kampányoló Santorumnak esélye sem lenne Barack Obamával szemben a novemberi elnökválasztáson.

A kétségbeesés akkora, hogy nem is csak az a téma republikánus körökben, hogy vajon elhúzódik-e a küzdelem a konvencióig, hanem arról is folynak beszélgetések, hogy talán be kellene szállnia egy új versenyzőnek. A Politico és a CNN által idézett források szerint republikánus stratégák és tisztviselők között kering egy olyan dokumentum, amely végigveszi ennek a lehetőségeit. Úgy számolnak, hogy mivel az 50 államból eddig csak 8 helyen tartottak előválasztást, így a konvención résztvevő küldöttek többségéről még nem született döntés. Nehezítené ugyanakkor egy új versenyző indulását az, hogy a hátralévő előválasztások egy részén már nem indulhatna egy új jelölt a regisztrációs határidők lejárta miatt.

A nagy kérdés persze az, hogy még ha matematikailag van is esélye egy új indulónak, vajon ki lenne az, aki ezt vállalná. A felmerült nevek ismerősen hangzanak: Mitch Daniels indianai kormányzó, Chris Christie New Jersey-i kormányzó, vagy éppen Jeb Bush korábbi floridai kormányzó. A probléma csak az, hogy már korábban egyértelművé tették, hogy nem akarnak elindulni. Tavaly tavasszal - amikor épp csak indult a republikánus helyezkedés - szóba jöttek mindhárman, de ők nem éltek a lehetőséggel. Nem valószínű, hogy bevállalnák ezt a szerepet most, amikor sokkal zavarosabb a helyzet.

Itt az egyre jobban eszkalálódó Rick Santorum-Mitt Romney háború legutóbbi epizódja. Santorum beveti Rombót, aki sárral lövöldözi Romney-t. Várhatóan abban bízik, hogy ez a szórakoztatónak szánt videó a különlegességének köszönhetően népszerűvé válik az interneten, és így ledolgozhat valamennyit a pénzzel sokkal jobban kitömött Romney-kampányhoz képest. A Potuson nem múlik, itt közzétesszük a klipet.

Biztos mindenki emlékszik még Rick Santorum Google-problémájára. A melegek elleni kirohanásai miatt hoztak létre bírálói egy weboldalt, amely a nevét összekötötte az análszexszel. Az oldal népszerűsége töretlen (és a Google működése miatt ez egy öngeneráló folyamat), most pedig egy hasonló poénnal próbálják megnehezíteni (valakik) a republikánus elnökjelöltségért folyó küzdelem egy másik résztvevőjének, Mitt Romneynak az életét.

Ha csak annyit írunk be a Google-be, hogy Romney, akkor az első találatok (nekem a magyar verzióban a második oldal tetején) között lesz a spreadingromney.com, amely szerint a Romney szó jelentése az, hogy "beszarni a félelemtől". Ez utalás az egyébként látszólag az unalommal határosan példás életet élő Romney-család egyik emlékezetes kalandjára.

Romney családtagok körében - Forrás: flickr.com/photos/mittromney

Mint az egykori massachusetts-i kormányzóról szóló, nemrég megjelent könyv (The Real Romney) szerzői részletesen leírták, 1983-ban a család útnak indult Mitt Romney szüleinek a Huron tó kanadai oldalán fekvő nyaralójához. Egy fehér Chevy kombiban utaztak, amely annyira tele volt pakolva bőröndökkel, hogy nem maradt hely a kutyának, a Seamus nevű ír szetternek. Mitt Romney ezért azt találta ki, hogy az állatot betette egy kutyahordozóba, azt pedig felkötötte a tetőcsomagtartóra.

Romney körültekintő volt, és a hordozónak az előre néző oldalát lefedte, hogy megvédje a kutyát a menetszéltől, de így sem sikerült bonyodalmak nélkül megúszni az utazást. Órákkal az indulás után ugyanis az egyik Romney-fiú felkiáltott: "Apa! Ez durva!" A gyerek annak a látványába borzadt bele, hogy a hátsó szélvédőt egy barna folyadék borította be, amely nyilvánvalóan a tetőn utazó kutyából származott.

A gyerekek ugyan kórusban fújoltak, az apa azonban hidegvérrel megoldotta a helyzetet. Félreállt az autóval egy benzinkúton, egy slaggal leverette a kocsit és letisztította a kutyát, majd folytatták tovább az utazást. Seamus nem kapott új helyet, az út hátralévő részét is a tetőcsomagtartóra kötözött hordozóban töltötte. Ez a történet most a kampányban úgy él tovább, mint annak bizonyítéka, hogy Romney hideg profizmussal közelít minden probléma megoldásához. Ha a választóknak ez szimpatikus, akkor akár még jól is jöhet neki a Santorum mintájára elsütött Google-poén.