potus & co

Már sok módon próbáltak fogást találni ellenfelei Mitt Romney-n, de egyelőre nem sok eredménnyel. Nyert Iowában és New Hampshire-ben is, és ugyan a következő előválasztási fordulóban, Dél-Karolinában nem vár rá sima győzelem, a felmérések szerint egyelőre ő az esélyes. Támadták már azzal, hogy túl liberális, azzal, hogy nincs gerince, hogy üzletemberként emberek százait rúgatta ki, illetve hogy mormonként valójában nem is keresztény.

Itt van azonban a legújabb fegyver. A fenti videót Newt Ginrgrich stábja készíttette, és azzal a botrányos ténnyel szembesíti az amerikai választókat, hogy Romney beszél franciául (mormon misszionáriusként töltött éveket Franciaországban). Ahogy a klip is utal rá, nem először vetették be ezt az elnökválasztási kampányok történetében: 2004-ben az akkori demokrata jelöltet, John Kerryt cukkolták francia tudása miatt a republikánusok.

Nem idegen az amerikai politikusoktól a franciák cikizése, 2004-ben azonban a viszonyt a szokásosnál is jobban megterhelte Franciaország tiltakozása az iraki háború ellen. Kérdés, hogy most - hasonló nemzetközi feszültség hiányában - mennyire lesz hatásos ez a fegyver. Newt Gingrich mindenesetre pénteken a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, nem kell túl komolyan venni ezt a videót, inkább egy viccről van szó. Talán azért is fogalmazott így, mert egyébként korábbi beszámolók szerint ő is beszél valamennyire franciául, bár vélhetően nem olyan jól, mint Romney.

A rockandrollosan vagány felkiáltás New Hampshire állam jelszava, ahol kedden tartják a republikánus előválasztási küzdelem második fordulóját a múlt heti iowai caucus után. Ez – ellentétben a gyűlések formájában lebonyolított iowai fordulóval - egy hagyományos szavazás, a választók az egész nap nyitva tartó szavazókörökben adják le voksaikat. Különbözik a New Hampshire-i választás az iowaitól abban is, hogy ebben nemcsak a regisztrált republikánus szavazók, hanem a függetlenek is részt vehetnek. Mindez azt is jelenti, hogy várhatóan nagyon máshogy alakulnak majd az erőviszonyok ebben liberálisnak tekinthető államban, mint a konzervatív és vallásos Iowában.

Míg múlt héten Mitt Romney minden erőfeszítése és a reklámokra költött hatalmas összegek ellenére épp csak meg tudta előzni a keményvonalas konzervatív Rick Santorumot, most magabiztos győzelemre számíthat. Az egykori massachusetts-i kormányzó egy hétvégén készített felmérés szerint 33 százalékon áll, míg az utána következő Ron Paul (aki az egyéni szabadságjogok élharcosaként kampányol) 20 százalékos támogatottsággal bír. Őket követi 13 százalékkal Jon Huntsman (aki mérsékelt nézeteivel tűnik ki a konzervatív mezőnyből), majd 11 százalékkal Newt Gingrich korábbi képviselőházi elnök és 10 százalékkal Santorum.

Magyarázkodásra kényszerült Romney - Forrás: Flickr.com/mittromney

Fölényesnek tűnik tehát Romney előnye, viszont még néhány nappal ezelőtt is ennél jóval nagyobb (mintegy 20 százalékos) különbséget is mértek a javára. A visszaesésben talán lehet szerepe annak, hogy a nagy nehezen kiizzadt iowai győzelem után minden korábbinál erősebb össztűz alá került a riválisok részéről. Romney-t már régóta támadják azzal, hogy szélkakasként váltogatja a politikai nézeteit, ez a pragmatizmusként is felfogható hozzáállás azonban nem feltétlenül számít rossz pontnak a New Hampshire-iek szemében, az utóbbi napokban azonban új irányt vettek az ellene intézett támadások.

Legújabban azzal vádolják, hogy egy befektető cég vezetőjeként olyan döntéseket hozott különböző vállalatok felvásárlásánál, amelyek eredményeként emberek százai veszítették el a munkájukat. Ez valódi veszélyt jelenthet Romney számára, aki arra az üzenetre építette a kampányát, hogy sikeres üzletemberként ő tényleg tudja, hogyan kell felpörgetni a gazdaságot és új munkahelyeket teremteni. A vádak épp ennek a szépen csengő ígéretnek a hitelességét kezdhetik ki.

Romney ráadásul még saját maga is az ellenfelek kezére játszott két nyilatkozattal. Hétfőn egy rendezvényen azt mondta, „szeretem azt, ha ki tudok rúgni embereket, akik szolgáltatást nyújtanak nekem”, és ugyan a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderült, hogy ezzel az egészségügyi szolgáltatókra utalt, a rivális kampánystábok persze csak az első tagmondatra ugrottak rá. Így hirtelen tele lett az internet és a média azzal, hogy Romney szereti, ha ki tud rúgni embereket. Nyilván nem túl kellemes dolog azzal tölteni a New Hampshire-i kampány utolsó óráit, hogy ilyen állításokat kell magyarázni, de Romney elkövetett egy másik hibát is.

A hétvégén egy rendezvényen azt mondta, ő is megtapasztalta azt, milyen az, amikor valaki attól tart, hogy ki fogják rúgni a munkahelyéről. Ez nem igazán passzolt a saját maga által is közzétett információkból összeállt pályaképbe (vagyonos családból származott, jó iskolai képzést kapott és topmenedzserként dolgozott), így az újságírók azonnal elkezdtek kérdezősködni arról, vajon mikor kellett rettegnie attól, hogy lapátra teszik. Végül az derült ki egy hétfői nyilatkozatából, hogy konkrétan ilyen helyzetbe nem került, de amikor az egyetem után elment dolgozni, akkor kezdőként voltak bizonytalan pillanatai.

Valószínűleg nem így tervezett ráfordulni a New Hampshire-i fordulóra Romney, bár ha sikerül nyernie, akkor az komoly fegyvertény lesz, eddig ugyanis még nem fordult elő az előválasztások történetében, hogy egy republikánus jelölt Iowában és New Hampshire-ben is győzni tudjon. Kicsit nyugtalaníthatja ugyanakkor az, hogy négy évvel ezelőtt a felmérések biztos (igaz, nem 10-20 százalékos fölényű) győzelmet jeleztek Barack Obama számára a demokrata előválasztáson, végül azonban Hillary Clinton nyert.

Nem túl jó előjel Romney számára az sem, hogy a New Hampshire-i előzetes szavazáson mindössze a voksok 22 százalékát kapta meg. Persze valamelyest vigasztalhatja az a körülmény, hogy ez csak a hagyományos Dixville Notch-i szavazás volt, amelyet mindig a New Hampshire-i előválasztás előtti nap éjfélkor tartanak, és ezúttal mindössze 9 választó vett rajta részt. Közülük is hárman voltak csak regisztrált republikánusok, négyen függetlenek, ketten pedig demokraták. Romney 2 voksot kapott tőlük, így holtversenyben végzett az első helyen Jon Huntsmannel.

Nem sokat pihentek a republikánus elnökválasztási kampány résztvevői a hétvégén. Előbb szombat este, majd vasárnap reggel vettek részt egy-egy vitában, amelyek a keddi New Hampshire-i előválasztást vezetik fel. Míg a szombat esti vitáról szóló beszámolók szerint az iowai caucust szoros versenyben megnyerő és a felmérésekben vezető Mitt Romney sértetlenül került ki az összecsapásból, a vasárnapról már nem feltétlenül mondható el ez.

A fenti videóban is látható, hogy milyen keményen nekiugrott az Iowában látványosan jó eredményt elért Rick Santorum és a néhány hete még a felmérések élén álló Newt Gingrich. Mindketten azt állítják, hogy Romney gerinctelen, és így egyrészt érdemtelen lenne, ha ő lenne a republikánusok jelöltje, másrészt szerintük emiatt nem is tudná megnyerni a novemberben esedékes elnökválasztást. Romney válasza erre az, hogy Santorum és Gingrich karrierpolitikusok, és megélhetési célból indulnak közhivatalért, miközben ő sikeres üzletember, és így szerzett tapasztalatait szeretné kamatoztatni az ország érdekében.

A videóban a kedvenc részem a második percnél van, amikor a láthatóan feszült Romney próbálja elhallgattatni a közbeszóló Santorumot. A másik pedig az volt, amikor a műveltségével gyakran kérkedő Newt Gingrich azzal próbálta leszerelni Romney vádjait, hogy szerinte hagyni kellene a halandzsázást. Egész pontosan a “pious baloney” kifejezést használta a halandzsára, amivel, bevallom, én még nem találkoztam, és nem is tudtam rá találni igazán jó fordítást (ha valaki segít, és megírja kommentbe, azt megköszönöm).

Nagy kérdés, milyen hatással lesznek ezek a támadások Romney-ra, aki a felmérések szerint magabiztosan vezet New Hampshire-ben. A Rasmussen kutatása szerint az egykori massachusetts-i kormányzó 42 százalékon áll, míg Santorum 13, Gingrich pedig 8 százalékos támogatottsággal bír. Arra kicsi tehát az esély, hogy lenyomják Romney-t, de ha annyit el tudnak érni, hogy a vártnál kisebb arányú lesz a győzelme, már elégedettek lehetnek.

Önmagában elég érdekes volt az iowai caucus eredménye ahhoz, hogy elemzések tömkelege szülessen a republikánus erőviszonyokról. Ezek nagyjából egyeznek abban, hogy Santorumnak nehéz dolga lesz pénz és háttérszervezet nélkül építenie erre a győzelemmel is beérő vereségre, Romney számára viszont az a kínos, hogy annyi hónap munka, szervezés és elköltött pénz ellenére képes volt megszorongatni őt egy néhány héttel ezelőtt is esélytelennek tartott jelölt.

Mi történik viszont közben a másik oldalon? Az első nyilatkozatok alapján látszik, hogy Obamáék a fő ellenfélnek továbbra is Mitt Romney-t tartják, a reakciók többsége ugyanis vele foglalkozik. Egyrészt kudarcnak próbálták mindössze nyolcszavazatos győzelmét, és rámutattak arra is, hogy a szavazatok kisebb arányát kapta meg most, mint a négy évvel ezelőtti iowai caucuson (akkor Mike Huckabee lett a győztes).

Az elnök fő kampánytanácsadója, David Axelrod szerint ez után felvetődik a kérdés, hogy miért nem bíznak az emberek Mitt Romney-ban. A válasz szerinte az, hogy egyrészt Romney gazdasági vízióját nem osztják az amerikai emberek, másrészt pedig a választók nem tartják hitelesnek, miután sokszor váltogatta a nézőpontjait különböző fontos kérdésekben.

Obama a háttérben Axelroddal - Forrás: flickr.com/whitehouse

Ez utóbbi érv nem újdonság a demokraták részéről, egyszer már készítettek egy „brutális videót” is erről. Könnyen lehet azonban, hogy ezt az üzenetet idővel hátrébb fogja sorolni a demokrata kampánystáb. Ahogy a BBC Newshour című rádióműsor szerdai késő esti adásában hallottam egy amerikai politikai elemzőtől (biciklizés közben hallgattam, így a nevét nem tudtam felírni), ez a fegyver könnyen visszaüthet a novemberi elnökválasztás előtt. A gondolatmenete nagyjából úgy hangzik, hogy ha Romney lesz a republikánusok jelöltje, és a demokraták úgy definiálják őt, mint aki váltogatja az álláspontjait, az a republikánus törzsközönséget talán zavarja, viszont az el nem kötelezett választók körében még a pragmatizmus jele is lehet, amit pozitívan értékelhetnek.

Talán ennek a megnyilvánulása az, hogy Obama stábja egy új fronton kezdte el támadni Romney-t az utóbbi hetekben. Úgy próbálják beállítani őt, mint a középosztály ellenségét, a republikánusokat pénzelő vagyonos rétegek védelmezőjét. Nyilvánvalóan erre az üzenetre akartak ráerősíteni azzal, hogy múlt hétvégén Iowa államban egy olyan munkásembert mutattak be a sajtónak, aki akkor veszítette el a munkáját, amikor a cég a Romney által vezetett kockázati tőketársaság érdekeltségébe került.

Az iowai eredmény még egy szempontból lehet fontos – és esetleg kedvező – az Obama-stáb számára. A szoros verseny és Rick Santorum hirtelen felemelkedése után várható, hogy elhúzódik a republikánus jelöltségért folyó harc. Így a jelöltek egymás szétcincálásával lesznek elfoglalva, és nem a novemberi nagy csatára való felkészüléssel. Ez jól hangzó érv, de épp Obama rá a bizonyíték, hogy nem feltétlenül állja meg a helyét. Négy évvel ezelőtt pont attól tartottak a demokraták, hogy Obama és Hillary Clinton közel fél éven át tartó, kíméletlen harca rontja az esélyeiket magán az elnökválasztáson. Mint tudjuk, Obama végül simán letolta a pályáról John McCaint, a republikánusok akkori jelöltjét.

Ilyen szoros eredmény után az a legkevesebb, hogy azt mondjuk, ennek a versenynek még közel sincs vége. De mi is következik most Iowa után?

Az előválasztások következő helyszíne New Hampshire állam, ahol nem caucust, hanem hagyományos szavazókörös választást fognak tartani. Iowához hasonlóan ennek az államnak is hagyományosan kitüntetett szerepe van az elnökválasztásokban, de lehetséges, hogy idén egy kissé elhalványul a jelentősége.

Egyrészt a felmérések szerint Mitt Romney akkora fölénnyel rendelkezik (43 százalékon áll egy hétfőn közzétett kutatás szerint, mögötte Ron Paul következik 16 százalékkal), hogy csoda lenne, ha egy hét alatt ezt sikerülne bárkinek is ledolgoznia. Ketten fel is adták a küzdelmet: Rick Perry és Michele Bachmann egyaránt úgy döntött, hogy nem kampányolnak New Hampshire-ben. (Perry talán végleg kiszáll, az iowai ötödik hely után közölte, hazamegy Texasba gondolkodni.)

Az apró észak-keleti állam politikai jelentőségének csökkenésében szerepet játszik az is, hogy most csak a republikánusoknál van előválasztás, és New Hampshire egyszerűen nem passzol a párt mostani képéhez. New Hampshire a kevésbé vallásos és nem túl konzervatív államok közé tartozik (pontosabban a lakóira jellemzők ezek a tulajdonságok), miközben a republikánus párton belül épp ezek az irányvonalak erősödtek meg.

Nem nagyon rúg labdába most egy olyan jelölt, aki nem utasítja el az abortuszt minden esetben (beleértve a nemi erőszakot, vérfertőzést vagy azt, ha az anya élete veszélyben van), és nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy semmilyen adóemelést nem szabad végrehajtani. A főbb kérdésekben lényegében egyet is ért mindegyik kampányoló politikus, kivéve az egyetlen Jon Huntsmant, aki a politikai középhez közelebb álló nézeteket vall bizonyos kérdésekben (például klímaváltozás elleni küzdelemben vagy melegjogokban). Nem véletlen persze, hogy Huntsman nem is zavar sok vizet ebben a kampányban, és épp New Hampshire az, ahol valamennyire komolyan vehető támogatottsággal rendelkezik.

Mindezek miatt úgy néz ki, hogy New Hampshire helyett most az előválasztási harc harmadik fordulója, a január 21-én esedékes dél-karolinai szavazás lehet a következő nagy csata. Ebben az államban kifejezetten erős a konzervatív mozgalom, így a jelöltek többsége már most erre a választásra koncentrál. Sokatmondó, hogy Mitt Romney is elutazik Dél-Karolinába még a New Hampshire-i szavazás előtt. Neki különösen fontos, hogy megmutassa magát ott, a keményvonalas konzervatív szavazók ugyanis gyanakodva néznek rá korábbi liberális elhajlásai miatt.

Minden jel arra utal tehát, hogy elhúzódó küzdelem várható a republikánus jelöltségért. Romney minden profizmusa ellenére sem tudott nyerni Iowában, és egy néhány napja is esélytelennek tartott versenyző szorongatta meg. Nehéz megjósolni, hogyan szerepel majd a következő fordulókban Rick Santorum, de az egyértelmű, hogy a republikánus szavazók nem akarják könnyen adni ezt az elnökjelöltséget.