Sajnos csak most jutottam el oda, hogy megnézzem Bill O'Reilly vasárnapi interjúját Barack Obamával. Általában is nagy szó, ha az elnök interjút ad, de az különösen érdekes, ha épp az egyik leghevesebb kritikusával ül le beszélni. Márpedig - mint arról egy korábbi posztban értekeztem - O'Reilly közéjük tartozik, így ez már önmagában hírértékűvé tette a beszélgetést. Az elhangzottak egyébként nem is voltak különösebben érdekesek (bár szórakoztató volt a "Zavarja, hogy olyan sokan utálják?" kérdés, amit az elnök elütött azzal, hogy azok az emberek nem is igazán ismerik), azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy vajon Obama bevállalta volna-e ezt az interjút akár csak néhány hónappal ezelőtt is.
Puszta megérzésen alapuló véleményem az, hogy a novemberben még minden oldalról támadott, lényegében lúzernek tartott (ne felejtsük el, hogy akkoriban már olyan találgatások is voltak, hogy vajon ki lesz a demokrata kihívója 2012-ben) elnök nem ment volna bele egy ilyen beszélgetésbe. Azóta azonban a népszerűsége emelkedőben van, maga mögött tudhat néhány törvényhozási győzelmet, és nem sodródik az eseményekkel (mint például az egészségügyi reformvitában), hanem diktálja a tempót. Így megerősödve már különösebb kockázat nélkül ülhetett le O'Reillyval, akivel az interjú végén már úgy beszélgetettek, mint két régi barát, akik ugyan folyton csipkelődnek, de valójában szeretik egymást.
Szolgálati közlemény: a Potus & Co már követhető a Facebookon is.
Utolsó kommentek