potus & co

Anthony Weiner kongresszusi képviselő szeret szerepelni. A New York-i demokrata politikus - akit emlegetnek Michael Bloomberg polgármester lehetséges utódjaként is - gyakran tűnik fel az MSNBC és más kábelcsatornák műsoraiban, és aktív a közösségi médiában is. Most utóbbi miatt kap sok kérdést, és láthatóan (a fenti videóból mindenképp érezhető) ezt a szereplést nem igazán élvezi. Hétvégén ugyanis kisebb botrány tört ki, miután a Twitterjén megjelent a egy fotó, amely közeliben mutat egy alsónadrágos férfi, akinek épp merevedése van.

A fotó címzettje egy nő volt. Weiner azt állítja, hogy neki ehhez semmi köze, feltörték az oldalát, és így tették közzé a képet. Azt is közölte ugyanakkor, hogy nem hajlandó tovább foglalkozni ezzel az üggyel, és nem válaszol a részleteket firtató kérdésekre - például, hogy a címzett nővel milyen viszonyban van -, és jelezte azt is, nem kéri meg sem a Twitter üzemeltetőit, sem a hatóságokat az ügy tisztázására. Szerinte arról van szó, hogy az ügyet felfújók el akarják terelni a figyelmet más, fontos történésekről.

Pechjére azonban épp nem történik semmi igazán izgalmas az amerikai belpolitikában, amit jelez, hogy a politikai hírek élén olyan események állnak, mint egy teljesen kiszámítható szavazás az adósságplafonról a képviselőházban, illetve Sarah Palin rejtélyes körútja. De ez tényleg nem jellemző, így ha van türelme Weinernek kivárni, akkor előbb-utóbb biztosan elülnek az erekció-gate hullámai.

Update 22:32-kor: Weiner az MSNBC-nek adott interjújában közölte, azt nem tudja teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy nem az ő ágaskodó pénisze van a képen, de azt igen, hogy nem ő tette közzé a fotót. Nem vagyok egy kiköpött PR-szakember, de attól tartok, hogy ezzel a nyilatkozattal nem fog pontot tenni a történet végére.

Az emúlt napok Sarah Palin jegyében teltek. Előbb olyan jelzések érkeztek a környezetéből, amelyek szerint mégis komolyan gondolkodik azon, hogy belevág az elnökválasztási kampányba, majd elindult egy motoros-buszos turnéra. Ennek során ráadásul épp keleti parti államokat keres fel, ahol a felmérések szerint nem túl népszerű. Közben ugyanakkor az elnökválasztási indulásra vonatkozó újságírói kérdésekre hárító válaszokat ad (mint a Daily Beast fenti videóján). Csupa rejtély ez a Palin, vagy legalábbis nagyon jól érzi, hogyan kell ezt a látszatot kelteni.

Fanyalogtam már én is ezen a blogon arról, hogy milyen gyengének tűnik a jövő évi elnökválasztásra felsorakozott republikánus mezőny, főleg miután két meghatározó figura, Mike Huckabee és Mitch Daniels is jelezte, hogy nem fognak elindulni. Most azonban egyre nagyobb esély van rá, hogy csatlakozzon egy sztárkategóriába illő politikus: Sarah Palin.

Az egykori alaszkai kormányzó már tavaly állandó szereplője volt a találgatásoknak, de aztán ezek kicsit elcsendesedtek, miután több más potenciális indulóval ellentétben nem tette meg az ilyenkor szokásos lépéseket (pl. előkészítő bizottság felállítása, kampánycsapat felépítése). Sorra jelentek meg olyan felmérések is, amelyek szerint a szókimondó stílusáról ismert, a szociális konzervatív bázis kedvenceként számon tartott politikus túlságosan megosztó személyiség ahhoz, hogy esélye legyen a tágabb választói körben. Nem ment el februárban a konzervatívok éves gyűlésére, a CPAC-re sem, pedig az elnökválasztáshoz közeledve ez egy fontos fóruma az induláson gondolkodó politikusoknak.

Felforgatná a mezőnyt - Forrás: Facebook

Most azonban megint olyan jelzések érkeznek Palin környezetéből, amelyek arra utalnak, hogy talán mégis belevág a kampányba. Kiderült, hogy férjével házat vettek az arizonai Scottsdale-ben, ami után egyből megjelentek a találgatások, hogy biztosan ott akarja berendezni kampányközpontját. Szerdán pedig megjelent a hír, hogy Palin megrendelést adott egy konzervatív rendezőnek egy olyan film elkészítésére, amely alaszkai kormányzóságáról szól. A bemutatója júniusban lesz, méghozzá nem máshol, mint Iowa államban a jövő év elején induló republikánus jelölési verseny első állomásán.

Ezekből a részletekből kezd összeállni egy olyan kép, amely szerint Palin mégiscsak komolyan gondolkodik azon, hogy beszáll az elnökválasztási kampányba. Végső soron neki valóban nem kell sietnie, ha van politikus, akinek nem szükséges arra energiát fordítania, hogy a választók megismerjék (ellentétben például Tim Pawlentyvel), akkor az Palin. Bár csak három éve került be az országos politikába az akkori republikánus elnökjelölt John McCain alelnökjelöltjeként, de a sokakat meglepő jelölés egy csapásra ismertté tette. Két éve aztán lemondott a legforróbb politikai történésektől meglehetősen távol eső Alaszka kormányzói posztjáról, és azóta könyveivel járja az országot, beszédeket mond (jó pénzért), tévében szerepel (a Fox News állandó kommentátoraként és egy valóságshow szereplőjeként is), és ontja csípős megjegyzéseit a Facebookon és a Twitteren.

Az elnökválasztásra eddig felállt republikánus mezőnyt gyakran éri az a kritika, hogy nem túl karakteres politikusokból áll, és ezen biztosan változtatna Palin megjelenése. Volt szerencsém részt venni a 2008-as republikánus elnökjelölő konvención, és ma is élénken emlékszem arra, milyen őszinte ujjongás és üdvrivalgás fogadta a magát egyszerű vidéki anyukaként bemutató Palint. Valószínűleg most sem lesz gondja a hívei feltüzelésével, már csak a leendő riválisainak kell kitalálnia, mihez is kezdjenek vele.

Egy izgalmas és fontos időközi választás zajlott le kedden New York állam 26-os körzetében. Chris Lee szövetségi képviselői helyéről döntöttek, miután a nős politikus lemondott, amikor nyilvánosságra kerültek olyan képek, amelyeken félmeztelenül látható, és amelyeket egy hirdetési oldalon talált nőnek küldött. Lee republikánus politikus, és a körzetet az elmúlt négy évtizedben republikánusok képviselték a washingtoni kongresszusban. Most azonban megszakadt ez a sor, a keddi választást ugyanis a demokraták jelöltje, Kathy Hochul nyerte.

Hochul kezdetben teljesen esélytelennek tűnt, de aztán (legalább) két fejlemény is hozzásegítette a győzelemhez. Az egyik az volt, hogy a republikánus jelölt, Jane Corwin mellett a konzervatív Tea Party is indított jelöltet, aki végül a voksok 8 százalékát szerezte meg. Hochul 48 százalékot kapott, Corwin 42-t.

Hochul esélytelenként indult - Forrás: flickr.com/photos/kathyhochul/

 A másik, az országos politika szempontjából még érdekesebb tényező az volt, hogy a választás nem helyi témákról, hanem az idősek egészségügyi ellátásának, a Medicare-nek az átalakításáról szólt. A képviselőházi republikánusok márciusban álltak elő egy olyan javaslattal, amelynek lényege, hogy míg most az állam fizeti az idősek gyógyításának költségeit, addig 2022-től az 55 év alattiak számára egy új rendszer lépne életbe, amelyben az emberek támogatást kapnának ugyan az államtól, de biztosítóval kellene szerződniük. Ez az elképzelés része egy átfogó kiadás- és hiánycsökkentési programnak, a demokraták azonban hevesen ellenzik az elképzelést, és azt ígérik, hogy mindenáron - ahogy ők fogalmaznak - megvédik a Medicare-t.

Ezzel az üzenettel kampányolt Hochul is, és sikerült meggyőzni még republikánus szavazókat is. A New York Times legalábbis idéz olyan választókat, akik azt mondják, hogy ugyan mindig a republikánusokra szavaztak, de a Medicare-ügy miatt most inkább a demokrata jelölt mellett döntöttek. “A Medicare privatizációja megijeszt” - mondta egy republikánus választó, Pat Gillick a lapnak.

Azt, hogy nagyon fontos választásról van szó, az is jelezte, hogy a kampányba becsatlakoztak országosan ismert politikusok is. Hochul mellett például Bill Clinton egykori elnök kampányolt, Corwin mögött pedig felsorakozott többek között Chris Christie, a republikánusok egyik új reménysége, a szomszédos New Jersey állam kormányzója. A kampány utolsó napján Corwin elismerte, hogy nem kezelte megfelelően a Medicare-ügyet. “Be kell vallanom, hogy amikor [Kathy Hochul] elkezdte tenni ezeket a megjegyzéseket, azt gondoltam, ez annyira felháborító, hogy senki nem fogja elhinni. Láthatóan néhány ember elhitte” - fogalmazott Corwin.

Nyilván fenntartással kell kezelni azt, hogy egy helyi időközi választásnak mekkora következménye van az országos politikára, de ha egy tanulsága lehet a keddi szavazásnak, az az, hogy ha komolyan gondolják a republikánusok a nagy visszavágást a 2012-es elnökválasztáson, akkor nem engedhetik majd meg maguknak azt a luxust, hogy félvállról veszik az olyan átlagemberek tömegeit érintő ügyeket, mint például a Medicare reformja.

Hiába bátorították sokan, Mitch Daniels indianai kormányzó végül úgy döntött, hogy nem száll be a 2012-es elnökválasztási kampányba. Ezt vasárnap kora reggel közölte támogatóival, döntését azzal indokolva, hogy a családja ellenezte, hogy induljon, és ugyan “szeretem az országot, de a családomat még jobban szeretem”.

Sok befolyásos republikánus háttérember kérlelte Danielst az utóbbi hetekben, hogy szálljon versenybe az elnökjelöltségért. Valóban erős jelölt lehetett volna. Költségvetési igazgatóként dolgozott a Fehér Házban George W. Bush idején, és Indianapolis kormányzókójaként is szerzett gyakorlati tapasztalatokat a költségvetési problémák kezelésében, márpedig az USA pénzügyeinek rendbetétele ígérkezik az egyik legfontosabb kampánytémának. Daniels visszafogott politikus, távol állnak tőle a más republikánus aspiránsokra jellemző harsány megnyilvánulások, így a független szavazók körében is lehettek volna esélyei az elnökválasztáson.

Ezekkel Daniels is tisztában lehetett, talán épp ezért vívódott olyan sokáig, hogy elinduljon-e. Az, hogy végül a távolmaradást választotta, aggodalommal töltheti el azokat a republikánusokat, akik az eddig felálló mezőnyt túl gyengének tartják. Múlt héten a felmérések szerint népszerű Mike Huckabee jelentette be, hogy - Danielshez hasonlóan személyes okokra hivatkozva - nem száll be a versenybe.

Ezek után meglepetés lenne, ha hirtelen megjelenne egy erős induló, így valószínűleg ebből a merítésből (amelyben a legerősebbnek a saját pártjában is sokak által támadott Mitt Romney tűnik) kell majd kiválasztaniuk a republikánusoknak azt, akivel le akarják győzni Barack Obamát 2012-ben.