Egy fontos és várhatóan komoly következményekkel járó beszédet mondott csütörtökön Barack Obama. A gyakorlati része az volt, hogy a jövőben megfontoltabban alkalmazzák majd a drónokat, illetve hogy újabb erőfeszítéseket fog tenni a guantánamói fogolytábor bezárására. Ezeken az amúgy önmagukban is fontos elemeken is túlmutatott azonban az, hogy az elnök lényegében a George W. Bush által meghirdetett - és 2009 után hasonló intenzitással folytatott - terror elleni háborúnak ha nem is a végét, de minimum az áthangolását jelentette be.
Obama a nagy beszéd előtti pillanatban - Forrás: Fehér Ház
"Ennek a háborúnak, mint minden más háborúnak, véget kell érnie. Ezt tanácsolja a történelem. Ez az, amit a demokráciánk követel” - fogalmazott Obama, és beszélt arról is, hogy sem ő, sem más elnök nem tud olyan ígéretet tenni, hogy a terrorizmust sikerül tejesen legyőzni: "Soha nem leszünk képesek teljesen kitörölni a gonoszt egyes emberek szívéből, és nem tudunk kioltani minden, a társadalmunkra leselkedő veszélyt. De amit tehetünk - és amit muszáj megtennünk - az az, hogy felszámoljuk a közvetlen veszélyt jelentő hálózatokat, és próbáljuk megakadályozni, hogy hasonló csoportok színre lépjenek, miközben megőrizzük a saját szabadságunkat és az eszményeinket."
Obama bejelentései egyenes következményei az eddigi nemzetbiztonsági politikájának, amelynek középpontjában az iraki és az afganisztáni háborús szerepvállalások befejezése állt. Így nem is volt benne semmi meglepő, az azonban mindenképp szembetűnő volt, hogy az elmúlt hetek viharai után milyen könnyen visszarázódott a normális elnöki szerepbe.
Egy héttel ezelőtt még attól volt hangos a média és a politika, hogy milyen súlyos botrányok rázták meg Washingtont. Ez persze igaz is volt, hiszen már önmagában az elég kínos volt a kormányzat számára, hogy kiderült, az adóhivatal az ellenőrzései során kipécézte magának az adómentességi státusra jelentkező konzervatív szervezeteket. Ezt csak súlyosbította az, hogy a Fehér Ház további magyarázkodásra szorult Bengázi ügyében (bár ebben ha kicsit megkésve is, de viszonylag jól megvédte magát), valamint hogy fény derült az igazságügyi minisztérium szokatlanul kemény - és a bírálók szerint a sajtószabadságot veszélyeztető - módszereire a kormányzati kiszivárogtatás elleni küzdelemben.
Ezeknek az ügyeknek egyelőre nincs végük, még sokáig lehet majd hallani róluk itt Washingtonban. Egyelőre azonban nincs arra utaló információ, hogy az elnöknek vagy közvetlen környezetének direkt szerepe lett volna akár a problémás kormányzati eljárások elindításában, akár az azok esetleges eltussolására tett kísérletekben. A Fehér Ház ugyan a kezdeti tagadás után elismerte, hogy az adóhivatal ügyében zajló vizsgálatról (amely megállapította a szabálytalanságokat) már menet közben értesültek, de az elnökhöz állítólag nem jutott el az információ.
Ha itt megáll a történet, akkor Obama valószínűleg viszonylag gyorsan maga mögött tudhatja ezeket a botrányokat. Persze azok, akik eddig is bírálták, most még elszántabban fogják ezt tenni, de az elnök pozícióját ez nem feltétlenül fogja megingatni. Azzal ugyan számolnia kell, hogy a mostani beszéde után republikánusok a terror elleni küzdelem felpuhításával fogják vádolni (akadt olyan politikus, aki szerint Obama kapitulált a terroristák előtt), de ez a normális, botránymentes üzemmód része.
Utolsó kommentek