Az elmúlt pár hétben annyi izgalmat és érdekességet szolgáltatott a felbolydult republikánus kampány, hogy szinte meg is feledkeztünk arról, hogy van ebben a versenyben - igaz, egyelőre a másik térfélen - egy másik játékos is. Barack Obama, a jelenlegi elnök, akinek ugyan munkaköri leírása szerint az ország vezetése a dolga, de nagyon úgy néz ki, hogy most már ő is kampányüzemmódba kapcsolt.

De mielőtt még ebbe belemennénk, egy nagyon rövid összefoglaló arról, hogyan is nézett ki Obama elnöksége eddig. Beiktatása után belekezdett a nagy liberális (amerikaiul ez a baloldali) ígéretek megvalósításába (leginkább az egészségügyi reformba), majd a 2010-es félidős választási vereség után bement középre és tető alá hozott pár alkut a republikánusokkal, hogy aztán bő félévvel később az adósságplafon körüli kudarca után visszamenjen a baloldalra. Ez persze nagyon le van így sarkítva, mert valójában a liberális bázisnak sem tetszett az egészségügyi reform, ahogy a republikánusok akkor is kommunistának tartották, hogy próbálta megtalálni velük a közös hangot a 2010-es választás után, de nagyjából azért leírható egy ilyen ív Obama mozgásában.


Felvette a harci állást - Forrás: Flickr.com/whitehouse

A korábbinál keményvonalasabb pozíciót jól mutatja, hogy miután novemberben elbukott az adósságprobléma rendezésére felállított szuperbizottság, akkor Obama egyből közölte, hogy meg fog vétózni minden olyan próbálkozást, amellyel a republikánusok megpróbálják átírni az előre megbeszélt szabályokat (vagyis mégis megmentenék a megszorításra ítélt védelmi költségvetést). Harcosan kiáll amellett is, hogy a George W. Bush által elfogadtatott adócsökkentéseknek a leggazdagabb rétegek számára történő meghosszabbítását szintén nem fogja támogatni.

Ez már nem a lavírozó elnök, hanem a kampányra készülő politikus alapállása. Viszont tévedés lenne azt hinni, hogy Obama megelégszik azzal, hogy saját - egyébként is megtépázott - táborát felrázza és felsorakoztatja maga mögött. A 60 Minutes-nek adott interjújában volt egy olyan, a Huffington Poston által idézett rész, amelyben arról beszélt, hogy a választás kérdése az lesz, “vissza tudjuk-e szerezni az amerikai gondolkodásnak és értékeknek azt a létfontosságú központi elemét, amely szerint “mi együtt vagyunk ebben””.

Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a demokrata kampány egyik fő üzenete láthatóan az lesz, hogy bárki is nyeri a republikánus jelöltséget, az mindenképp egy zavaros gondolkodású kisebbség foglya, akkor könnyű belátni, hogy Obama nagyon tudatosan készül annak a többségnek a visszahódítására, amely három évvel ezelőtt megválasztotta.