potus & co

Szegény Jon Huntsmant épp akkor emlegették a legtöbbet a republikánus tévévitáról szóló hírekben, amikor úgy döntött, hogy nem megy el a rendezvényre. A felmérések szerint elhanyagolható támogatottsággal rendelkező Huntsman az eheti Las Vegas-i vitát hagyta ki tiltakozásul amiatt, hogy Nevada állam bejelentette, a vártnál korábban, január 14-én akarják tartani a jelölőgyűlésüket. Ezt felháborodással fogadták New Hampshire-ben (azon kevés államok egyikében, ahol történetesen Huntsman mutat némi életjelet), ahol 1976 óta hagyományosan az elnökválasztási küzdelem első előválasztását tartják.

A nevadaiak október 5-én jelentették be a dátumot, azóta kisebb háború dúlt az előválasztási naptár körül. A New Hampshire-i törvények szerint ugyanis az előválasztást legalább hét nappal a következő “hasonló választás” előtt (és a hagyomány szerint lehetőleg kedden) kell megtartani, január 3-a azonban már le van foglalva Iowa állam számára.

A “hasonló választás” arra utal, hogy kétféle módon döntenek az egyes államok arról, hogy az adott párton belül mely jelöltet akarják indítani az elnökválasztáson. Vannak a primary-k, amiket az egyszerűség kedvéért hívjunk előválasztásnak: ilyenkor egy hagyományos fülkés-szavazólapos módszerrel döntenek a helyiek a jelöltekről. És vannak az úgynevezett caucusok, amikor gyűléseket hívnak össze, és ott órákon át tartó jelölési folyamat során dől el, ki lesz a győztes. Iowában caucust tartanak, New Hampshire-ben primary-t.

Tehát, visszatérve a dátumra, ha maradt volna a január 14-i nevadai időpont, akkor New Hampshire beszorult volna Nevada és Iowa közé. Vagy fel kellett volna adni a keddi hagyományt, vagy pedig túl közel kerültek volna a nevadai caucushoz. Elsőre ugyan nem feltétlenül látni ennek a közelségnek fontosságát, de a New Hampshire-iek attól tartottak, hogy ha egyből utánuk következik egy választás, akkor azzal az állam sokat veszít politikai jelentőségéből (kicsi államként amúgy nem sok szerepet játszanak az országos politikában ettől az előválasztástól eltekintve), hiszen ahogy vége a szavazásnak, egyből tovább is irányul a figyelem a következő államra.

A vita rendezését nehezítette, hogy valójában nem is elsősorban a nevadaiakat lehetett okolni a konfliktusért. Ők ugyanis már csak akkor szánták el magukat erre a döntésre, amikor Florida bejelentette, hogy január 31-én fogja tartani az ottani előválasztást. Ezzel aztán teljesen felborult a republikánus pártvezetés (mivel a demokraták jelöltje minden bizonnyal Barack Obama elnök lesz, így most csak a republikánus oldal érdekes előválasztási szempontból) eredeti terve, amely szerint az egész előválasztási folyamat februárban indult volna el.

A szombati döntés értelmében február 4-én lesz a nevadai caucus. New Hampshire várhatóan január 10-ére fogja kiírni a saját előválasztását, és mivel a következő, dél-karolinai forduló csak január 21-én lesz, így bőven lesz idejük az oda irányuló figyelem kiélvezésére. A nevadaiak pedig vigasztalódhatnak azzal, hogy az országos pártvezetés megígérte nekik, hogy VIP-szobákhoz juthatnak majd a jövő nyári republikánus konvención, ahol a végső szót kimondják arról, ki lesz a republikánus kihívója Barack Obamának a novemberi elnökválasztáson.

“Annyira jól néz ki kockás ingben és farmerdzsekiben, hogy a Wall Street Journal nemrég egy Ralph Lauren bemutatóhoz hasonlította a kampánynyitóját” - írja a Vogue divatmagazin szerzője Jon Hunstmanről, a 2012-es elnökválasztáson a republikánus párt jelöltjeként indulni akaró politikusról. A szép hosszú írást a világhírű fotós, Annie Leibovitz képei kísérik. Ezeken jól látszik, hogy nemcsak maga a politikus vonzó külsejű, de az egész családja csupa szép emberből áll. A cikkből kiderül, hogy Huntsman emellett figyelmes és okos is, azt pedig már eddig is tudtuk, hogy gazdag is (bár a cikk szerint nem gazdag családba született, szüleinek vagyona akkor kezdett el gyarapodni, amikor ő már tizenéves volt).

Ő lehetne tehát a tökéletes jelölt, a felmérések szerint mégis nagyon gyengén áll a támogatottsága a nála sokkal harciasabban viselkedő és keményvonalasabb konzervatív nézeteket valló párttársaihoz képest. Ő például nem ellenzi a melegházasságot (egy mínusz pont a szociális konzervatívoknál) és a költségvetési helyzet rendezésénél nem zárja ki a bevételnövelő intézkedéseket, vagyis az adóemelést sem (egy mínusz pont a fiskális konzervatívoknál). Ahol láthatóan jó pontokat szerez, az a média (pontosabban annak egy jelentős része), amely kedveli ezt a visszafogott stílusú, intelligens és vonzó politikust. Ahogy a Vogue cikkének szerzője is megjegyzi, kicsit arra a John McCainre hasonlít, aki 2000-ben George W. Bush legfőbb ellenfele volt a republikánus jelöltség megszerzéséért folytatott küzdelemben.

Huntsman persze nem feltétlenül örülhet ennek a párhuzamnak, és nemcsak azért, mert vitathatatlanul jobban néz ki, mint McCain, hanem azért is, mert ha ugyanazt az utat járja be, mint ő, akkor neki is csak a szimpatikus vesztes szerepe jut majd.

A fenti videó hat nappal ezelőtt jelent meg azzal a szándékkal, hogy felkeltse az érdeklődést Jon Huntsman keddi bejelentése iránt. Utah állam egykori kormányzója most fogja hivatalossá tenni azt, amit már mindenki tud, vagyis hogy elindul a 2012-es elnökválasztási kampányban. Huntsmanre kemény küzdelem vár, miután nemcsak a republikánus mezőnyben is vannak komoly ellenfelei (elsőként a szintén mormon és szintén kormányzói tapasztalattal rendelkező Mitt Romney), hanem a demokraták kezében is van egy komoly fegyver vele szemben.

Huntsman idén áprilisig az Egyesült Államok nagykövete volt Pekingben. Amikor 2009-ben Obama felkérte a posztra, akkor ezt sok elemző zseniális húzásnak tekintette az elnök részéről, ezzel ugyanis látszólag jó előre kiiktatta egyik lehetséges 2012-es ellenfelét. Huntsman a konzervatív Utah állam népszerű kormányzója volt, de közben mérsékelt álláspontot képvisel például a melegjogok és egyes adózási kérdésekben is, így potenciálisan széles szavazótábor számára lehet vonzó.

Ez a számítás - tehát, hogy Huntsman nem indul 2012-ben - nem jött be, de Obama stábja láthatóan mindent megtesz azért, hogy megnehezítse az egykori nagykövet dolgát már a kampánya legelején. Vasárnap David Axelrod, Obama vezető kampánystratégája nyilatkozott arról, hogy az elnök politikáját most kritizáló Huntsman korábban négyszemközti beszélgetéseken valójában nagyon is lelkesen beszélt például a gazdasági intézkedésekről, de még a republikánusok által keményen támadott egészségügyi reformról is. A New York Times idézett egy Wikileaks-dokumentumot, amelyből kiderül, hogy Huntsman személyesen írt olyan levelet Obamának, amelyben magasztalta Kína-politikáját.

Huntsman stábja persze valótlannak nevezi Axelrod állításait, de fel kell készülniük arra, hogy még sokszor kell majd reagálniuk ehhez hasonló megnyilvánulásokra.

A 2012-es elnökválasztásra nehézkesen felsorakozó republikánus mezőnyről olvasgatva egyre többször futok bele egy másik évszámba: 2016-ba. Többek szerint ugyanis vannak, akik már igazából ezt szem előtt tartva alakítják stratégiájukat és hozzák meg döntéseiket. Bár az amerikai politikai élet néha tényleg úgy tűnik, mintha az egész egy soha véget nem érő elnökválasztási kampány lenne, de azért innen 2011-ből nézve egy kicsit mégis túlzásnak tűnik az, hogy bárki is azzal foglalkozzon, hogy 2016-ra pozicionálja magát.

Ha azonban jobban belegondolunk, van benne ráció. Barack Obamának ugyan van sok gyengesége - ezek leginkább a gazdaság állapotával függnek össze, ahogy arról itt és máshol is mindenki sokat olvashatott -, de mégiscsak ő az a politikus, aki az elmúlt évtizedek egyik legprofibb politikai kampányának volt a főszereplője három évvel ezelőtt. Akkor rekordot döntöttek a begyűjtött adományokkal, és Obama a végtelenül hosszú előválasztási küzdelem ellenére is teli kasszával fordult rá a szavazás előtti utolsó hetekre (elég csak felidézni azt a példátlan húzást, amikor főműsoridőben vásárolt fél órát a nagy tévéhálózatokon).

Az akkori csapat gyakorlatilag ugyanabban a felállásban már dolgozik most is, ezúttal azonban nem kell majd költeniük az előválasztásokra, miután nem várható, hogy Obamának komoly kihívója lesz a demokrata párton belül. A republikánusoknál eközben nyitott a verseny, így az indulóknak előbb a jelöltség megszerzéséért folytatott - minden bizonnyal meglehetősen költséges - kampányra kell koncentrálniuk.

Nem csoda, hogy ezek után vannak olyan republikánusok, akik már most inkább 2016-ra kacsintgatnak, amikor egy újabb Obama-ciklus után kedvezőbb körülmények várhatnak rájuk. Miután Obama az alkotmányos kötöttség miatt nem indulhatna újra két ciklus után, így a demokratáknál várhatóan nyitott lesz a pálya, már csak azért is, mert nem valószínű, hogy Joe Biden alelnök megpróbálkozna az indulással. Biden akkor már 74 éves lesz, ráadásul már kétszer is nekifutott - 1988-ban és legutóbb épp 2008-ban - az elnökválasztási kampánnak, nem túl sok sikerrel.

Vannak aztán olyan tényezők is, amelyek szerint ritka, hogy két ciklus után meg tudja tartani egy párt a Fehér Házat, illetve hogy a jelenlegi republikánus mezőny is tele van olyan politikusokkal - például Tim Pawlenty vagy Jon Hunstman -, akik 2016-ban a korukat és politikai pályájukat tekintve talán még inkább erejük teljében lesznek, mint most. Persze - csak hogy a fenti, nagyon leegyszerűsített képletet a végére azért egy kicsit megbonyolítsam - sok múlik majd azon is, hogy mit csinálnak majd a most induló politikai játszmákban, amelyekben a legfontosabb évszám azért továbbra is 2012 marad.

Már 2010 utolsó hónapjaiban is keringtek a találgatások Barack Obama lehetséges kihívóiról a 2012-es elnökválasztáson, de a következő hetekben ezek még tovább fognak erősödni, és néhány hónapon belül várhatóan meg is ismerhetünk konkrét aspiránsokat. A Newsweek pedig most az év első napján közölt cikkében bedobott egy olyan nevet, amely eddig nem forgott.

A magazin Jon Huntsman pekingi nagykövetről közöl portrét, és a cikk leginkább akörül forog, hogy vajon a diplomata elindul-e az elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Ha így döntene, az csavaros helyzetet teremtene, Huntsmant ugyanis épp Obama nevezte ki pekingi nagykövetté (ami Kína erősödését látva talán a legfontosabb diplomáciai poszt jelenleg az USA számára) még 2009-ben. Ez egy dörzsölt húzásnak tűnt akkor, a Utah államot kormányzó Huntsmant ugyanis a republikánus párt reménységeként tartották számon, vagyis ezzel az elnök látszólag semlegesített egy lehetséges 2012-es ellenfelet.

Jon Huntsman a kép jobboldalán - Forrás: flickr.com/whitehouse

Ha voltak is ilyen hátsó szándékai Obamának, lehet, hogy most csalódnia kell. Huntsman ugyan semmilyen konkrét jelét nem adta annak, hogy indulni szeretne a republikánus elnökjelöltségért, de már önmagában az is sokatmondó, hogy nem mondott egyértelmű nemet a Newsweek erre vonatkozó kérdésére. A lap ráadásul idéz a környezetéből olyan embereket, akik szerint Huntsman folytatott beszélgetéseket egy lehetséges kampányról.

Kérdés persze, hogy mekkora esélye lenne indulás esetén. Sok konzervatív szemében nyilván nem szerzett jó pontokat azzal, hogy beszállt az általuk szocialistának tartott Obama csapatába. Ráadásul meg kellene küzdenie a szintén mormon vallású, és ezért hasonló támogatói körre támaszkodó Mitt Romney-val, aki várhatóan szintén elindul a jelöltségért. Másrészt viszont mérsékelt politikusként biztosan nagyobb esélye lenne az egyik párt mellett sem elkötelezett választók körében, akiknek megnyerése Obama számára is kulcsfontosságú volt 2008-ban. Mindenesetre ha Huntsman elindul, akkor lesz még egy ok a már most is izgalmasnak ígérkező republikánus elnökjelölés követésére.