Nem kellett sokat várni a visszavágásra. Most, hogy a texasi előválasztás után már hivatalosan is megvan az elegendő számú küldött, Mitt Romneynak már tényleg nincs más dolga, mint hogy szembenézzen riválisával, Barack Obamával.

Az első ütközet már le is játszódott előttünk. Obama azzal támadta Romneyt, hogy üzletemberként munkahelyek felszámolásában vett részt, de ez a próbálkozás nem igazán jól sült el. Az elnököt még saját táborán, a demokrata párton belül is bírálták, amiért ehhez a szerintük demagóg üzenethez nyúlt. Mások pedig azon fanyalogtak, hogy a négy éve a remény és változás jelszavával kampányoló, a negatív üzeneteket nagyrészt kerülő politikus most egyből ellenfele ütlegelésével indított.

Ráadásul közben Romney sem volt tétlen, és nem is kellett nagyon sokat kutakodnia azért, hogy Obama üzleti érzékét megkérdőjelező információkat találjon. Az elmúlt hónapokban sokat cikkeztek egy bizonyos Solyndra nevű cégről (különösen a Washington Post nyomozó újságírói jártak az élen), amely 535 millió dolláros hitelgaranciát kapott a szövetségi kormánytól, később aztán csődbe ment.

A cikkekből az derült ki, hogy nem éppen körültekintően hozták meg a hitelgaranciáról szóló döntést. Egyrészt kemény lobbizás ment a háttérben, másrészt a kormányzati tisztviselők kissé elvakulva azt hitték, hogy a megújuló energiával foglalkozó cég lehet majd a jelképe az Obama által ígért zöldenergiás befektetéseknek.

Ehhez képest a csőd miatt legfeljebb elrettentő példaként alkalmazható most, és pont ezt használja ki Romney, aki egyik új hirdetésében a Solyndra-történettel (és más, szerinte rosszul sikerült befektetésekkel) próbálja bebizonyítani, hogy az amerikaiaknak nem szabadna Obamára bízni adódollárjaikat.