Valamiért kialakult az a szokásom, hogy az Economistban másodikként mindig a könyvrovatot nézem meg (az első vagy a címlapos vezércikk vagy a Lexington-sorozat az USA-rovatban), és most is belefutottam egy érdekes - és a blog szempontjából releváns - cikkbe. Jeffrey Sachs új könyvét mutatják be, amelynek címe: The Price of Civilisation: Reawakening American Virtue and Prosperity (A civilizáció ára: Az amerikai érték és jólét újraébresztése).

Ahogy az Economist recenzora is rámutat, a világhírű közgazdász eddig elsősorban a fejlődő világról alkotott nézeteiről (a Columbián tanító professzor az ENSZ-főtitkár tanácsadója, a szegény országok felemelését célzó Millennium Projekt korábbi vezetője) volt ismert, de ez a könyv szokatlan módon a saját hazájáról, az Egyesült Államokról szól. Sachs azt írja le benne, hogy szerinte milyen okok vezettek az ország súlyos gazdasági problémáihoz, illetve megoldási javaslatokkal is előáll a kilábaláshoz. Ami különösen érdekessé teszi a könyvet - legalábbis az Economist és a Reuters recenziói alapján -, hogy Sachs az okok és a megoldások esetében sem szorítkozik a gazdaságra, hanem átmerészkedik a politika területére is.


Jeffrey Sachs - Forrás: Columbia.edu

Szerinte a problémák ott kezdődtek, hogy a hatvanas években a déli demokraták (a Johnson elnök-féle polgárjogi reformok hatására) átvándoroltak a republikánusokhoz, akik így megerősödve tudtak szembeszállni az aktivista kormányzati törekvésekkel. Sachs szerint az igazi baj pedig akkor történt, amikor a Reagan-adminisztráció azt a téves diagnózist állította fel, hogy a túl nagyra nőtt kormány okozta a ‘70-es évek gazdasági válságait, majd ebből következett az adóknak és általában bármilyen kormányzati beavatkozásnak a démonizálása. Sachs szerint ez volt talán a legnagyobb bűnt az elmúlt évtizedekben, és ennek isszák most a levét az amerikaiak.

Eddig úgy tűnhet ez a gondolatmenet, mint egy szokásos demokrata pamflet, Sachs azonban nem áll meg itt. Keményen támadja ugyanis a demokratákat is, akik szerinte legfeljebb abban különböznek a republikánusoktól, hogy míg azokat a nagy olajcégek tartják a markukban, addig ők a Wall Street befolyása alatt állnak. Sachs szerint az Obama-adminisztráció sem hozott semmilyen változást, továbbra is a lobbisták, a hadsereg és a pénzügyi körök uralják a politikáját.

Sachs megoldási javaslatainak gazdasági része adóemeléseket, valamint a dolgozók képzésére és a kora gyermekkori fejlesztési programokra fordított pénzek növelését tartalmaz. Radikálisabbnak tűnnek a politikai elképzelései: szerinte teljesen át kellene alakítani a mostani alkotmányos berendezkedést, és inkább valamilyen francia stílusú félprezidenciális rendszert kellene kialakítani, ahol kevésbé szigorúan van elválasztva a végrehajtói és a törvényhozói hatalom. Sachs szerint ezzel el lehetne érni, hogy hosszabb távú perspektívákban gondolkodjanak a politikusok, szemben a mostani rendszerrel, amelyben kétévente tartanak választásokat (mármint a törvényhozásban).

Azzal valószínűleg a tekintélyes közgazdász is tisztában van, hogy nem sok esély van arra, hogy ezek a politikai változások bekövetkezzenek, főleg nem a belátható jövőben. A könyv szerint abban nem is bízik, hogy a mostani politikai elit ráébred saját hibáira, és teljes irányváltásra szánja el magát, abban viszont igen, hogy a most felnövő korosztály végrehajtja a remélt változtatásokat. Sachs szerint ennek a millennium-generációnak a tagjai sokkal liberálisabbak és iskolázottabbak, mint a szüleik, így az idő a könyvben megfogalmazott céloknak dolgozik.