Emlékszik még mindenki John Kerry 2004-es szereplésére? Annak az elnökválasztási kampánynak az egyik legfontosabb témája az egyre rondábban alakuló iraki háború volt, és a demokraták azt hitték, hogy a vietnami veterán esélyes kihívó lehet majd a háborús bevetést megúszó George W. Bush-sal szemben. Ehhez képest Kerry épp ezen a ponton vérzett el. Megjelent a Swift Boat nevet viselő, háborús veteránokból álló csoport, amely azt állította, hogy a demokrata jelölt hazudott saját háborús múltjáról, és nem hajtotta végre a neki tulajdonított hőstetteket.

Bár nyilvánvaló volt a csoport politikai kötődése a republikánusokhoz, és Kerryt védelmébe vette egy sor egykori bajtársa, az intenzív kampány elérte a hatását. Sikerült rávetni a kétség árnyékát a demokrata politikus múltjára, és Bush végül - persze nemcsak emiatt - magabiztos győzelmet aratott a választásokon.

A republikánusok most attól tartanak, hogy valami hasonló fog történni ezúttal az ő jelöltjükkel, Mitt Romneyval. Ő ugyanis azzal az üzenettel szállt be a kampányba, hogy egykori üzletemberként tisztában van a gazdaság működésével, és így tudja, hogyan kell növekedést - és ezzel munkahelyeket - generálni. Mivel nincs sok esély arra, hogy a novemberi szavazásig hátralévő időben magához térjen a továbbra is gyengélkedő amerikai gazdaság, így ez egy erős alapállásnak tűnik.

Obamáék betámadják Romneyt

A hivatalban lévő elnök, Barack Obama kampánystábja azonban épp Romneynak ezt az erősségét vette célba. Elkezdték támadni azzal, hogy az általa korábban vezetett befektető cég, a Bain Capital több olyan céget is felvásárolt, amelyek aztán bizonyos nyereség megtermelése után tönkrementek, és így több százan veszítették el a munkájukat. Azt Obamáék is elismerték, hogy ezeknek az ügyleteknek a többsége 1999 után történt, amikor Romney már nem vett részt a cég tevékenységében. Csütörtökön azonban a Boston Globe közölt egy cikket arról, hogy különböző hivatalos cégiratokban az szerepel, hogy Romney 1999 és 2002 között is vezető tisztségeket töltött be a Bain Capitalnél.

Obamáék erre azonnal ráugrottak, és már konkrét bűncselekménnyel - a hatóságok félrevezetésével - vádolták meg Romneyt, pedig nemcsak a republikánus elnökjelölt, hanem független kampányfigyelő internetes oldalak is azt állították, hogy a Globe cikke nem feltétlenül mond ellent Romney korábbi kijelentéseinek. A jelölt ugyanis korábban is azt állította, hogy bár lényegében otthagyta a céget (hogy segítsen megmenteni a Salt Lake City-i téli olimpia káoszba fulladó előkészületeit), a formális kapcsolata megmaradt vele.Ez ráadásul csak az egyik olyan pontja Romney üzleti múltjának, amelyet Obamáék célba vettek. A republikánus jelöltet már az előválasztások során piszkálták akkori (szintén republikánus) riválisai, hogy miért nem hozza nyilvánosságra adóbevallását. Végül ezt még akkor megtette, de csak a 2010-est tette közzé, valamint egy előzetes adatsort a 2011-es jövedelmi helyzetéről. Ebből is kiderült, hogy vagyonának egy része svájci, bermudai és kajmán-szigeteki bankszámlákon van elhelyezve, ami ugyan törvényes, de nem mutat feltétlenül jól egy hazafias kampányt folytató politikus részéről.

Romneyék visszavágnak Obamának

Romney azt állította, hogy a vagyona egy úgynevezett blind trustra van bízva, vagyis neki nincs közvetlen hatása a befektetési döntésekre. Egyrészt azonban mint az a Vanity Fair cikkéből kiderül, nem biztos, hogy ez tényleg így van, másrészt Romney nem hajlandó nyilvánosságra hozni a korábbi adóbevallásait, pedig azokból egyértelműbbé válhatna jövedelmi helyzetének alakulása. Romney egyelőre vonakodik ezt megtenni, ami viszont Obamáék kezére játszik. A Romney körül szaporodó, tartósan ott is maradó kérdőjelek ugyanis beleégethetik a választók agyába azt, hogy valami nem stimmel ezzel a jelölttel.

Márpedig a nyár hagyományosan az alapozás időszaka az elnökválasztási kampányokban. Ilyenkor igyekeznek az egymással szembenbálló oldalak minél kedvezőbbre alakítani azt a terepet, amelyen aztán megvívják majd a csatáikat közvetlenül a novemberi szavazás előtt. Nyolc évvel ezelőtt ez a republikánusoknak ment jobban, a demokraták azonban láthatóan tanultak az akkori leckéből.