potus & co

Ez a blog nagyrészt arra törekszik, hogy a megértés szándékával mutassa be az amerikai politika történéseit, de be kell vallanom, hogy vannak olyan dolgok, amiket nagyon nehéz ép ésszel felfogni.

Itt van néhány példa, és - nem túl meglepő módon - mindegyik a fegyverkérdéshez kapcsolódik. Azért írom, hogy ez nem igazán meglepő, mert európai szemmel nézve talán a szabad fegyvervásárláshoz való ragaszkodás a legidegenebb eleme az amerikai politikai-közéleti kultúrának.

Az idegenség azonban még nem feltétlenül lenne akadálya a megértésnek, és én is nagyon érdeklődéssel követem a fegyvertartás szabályozása körüli vitában elhangzó érveket. Az például még mindig a felfogható kategóriába tartozik, hogy sokan azért ragaszkodnak a fegyverükhöz, mert ez jelenti számukra a garanciát arra, hogy az Egyesült Államok soha nem válik önkényuralommá. (Más kérdés, hogy még az egyébként szabadon megvásárolható durva katonai fegyverekkel sem lenne sok esélyük az átlagembereknek a világ legnagyobb arzenáljával rendelkező kormánnyal szemben, ha az hirtelen zsarnokságra adná a fejét.)

Vannak ugyanakkor olyan megnyilvánulások, amelyek már kívül esnek az értelmezhetőség határán. Itt van például az, hogy a bostoni robbantásokról tartott sajtótájékoztatón egy újságíró azt a kérdést tette fel a massachusetts-i kormányzónak, hogy vajon a merénylet egy megrendezett támadás volt-e, méghozzá azzal a céllal, hogy “elvegyék a szabadságjogainkat”. Bár a riporter nem említette konkrétan a fegyvereket, és arról sem beszélt, hogy konkrétan kit sejt a megrendezett támadás mögött, talán nem tévedünk nagyot, ha a kérdést úgy értelmezzük, hogy vajon a kormányzati szervek hajtották-e végre a robbantást, azzal a céllal, hogy így erőteljesebben érvelhessenek a fegyverszabályozás mellett.

A megrendezett támadásról szóló kérdés a bostoni sajtótájékoztatón

A kormányzó válasza egyértelmű volt: “Nem. Következő kérdés?”

Egy okoskodó riportert ugyan még nem feltétlenül kell komolyan venni, de más a helyzet az amerikai törvényhozás tagjaival. Marco Rubio republikánus szenátor vasárnap - tehát még a robbantás előtt - végigjárta a politikai tévéműsorokat, és bár a fő téma a bevándorlási reform volt, előkerült a fegyverszabályozás kérdése is. Múlt héten került ugyanis a szenátus elé egy olyan törvényjavaslat, amely kiterjesztette volna az úgynevezett háttérellenőrzések intézményét.

Jelenleg az a helyzet, hogy csak a hivatalos engedéllyel rendelkező boltokban ellenőrzik azt, hogy a vásárló nincs-e eltiltva a fegyverviseléstől, míg a fegyvervásárokon és az online kereskedelemben ezt a szűrőt könnyedén ki lehet kerülni. Ezen szigorítana a törvényjavaslat, és ugyan a változtatást a felmérések szerint a lakosság túlnyomó része is támogatja, végül elbukott a szenátusi szavazáson.

Marco Rubio a republikánus párt egyik nagy reménysége - Forrás: Facebook

Az ellenzők között volt Marco Rubio is, aki a vasárnapi interjúkban azzal a nagyon hangzatos érvvel állt elő, hogy hiába terjesztik ki a háttérellenőrzéseket, az a bűnözőket nem fogja megállítani, mert ők épp attól bűnözők, hogy megszegik a törvényt. Ez biztos így van, de akkor Rubionak, a republikánus párt nagy reménységének, a 2016-os elnökválasztás egyik lehetséges indulójának már csak azon kell elgondolkodnia, hogy akkor egyáltalán minek bármiről is bármilyen törvényt hozni. Nekem pedig azon, hogy van-e az ilyen logikátlannak tűnő érvelésben bármilyen logika.

Mostanában úgy alakult, hogy egy egyéb jellegű munkából viszonylag sokat kell járnom Washington úgymond rosszabb negyedeibe, amelyek persze kelet-európai szemmel egyáltalán nem is néznek ki olyan rossznak. Ettől függetlenül nem szívesen töltenék el hosszabb időt ott én sem, azoknak a negyedeknek ugyanis nem attól rossz a hírük, hogy koszosak lennének, vagy hogy nagyon le lennének robbanva, hanem attól, hogy elég durva ott a bűnözés. Az például, hogy időnként eldurran egy-egy fegyver, - mint több helyi embertől megtudtam - teljesen megszokottnak számít.

A rendszeresen előforduló ámokfutások mellett ez is az egyik nyilvánvaló jele annak, hogy az Egyesült Államok komoly fegyverproblémával küzd, és ugyan a decemberi connecticuti mészárlás után Barack Obama elnök (és politikai szövetségesei) együtt nagy lendülettel fogott neki a megoldás keresésének, ezek az erőfeszítések egyelőre nem bizonyultak túl sikeresnek.

A Fehér Ház által januárban bemutatott csomag egyik lényeges eleme például az volt, hogy betiltanák a katonai jellegű fegyverek árusítását, ez azonban mostanra le is került a napirendről. Erről ugyanis még Obama egyik legszorosabb törvényhozási szövetségese, a szenátus demokrata többségét vezető Harry Reid is azt mondta, hogy nem látja túl sok esélyét az elfogadásának.

Így most legfeljebb a csomag másik fontos elemének megvalósítására, az úgynevezett háttérellenőrzések kiterjesztésére van lehetőség, bár ennek megszavazása is kétségesnek tűnik. Jelenleg az a helyzet, hogy ha valaki hivatalos engedéllyel rendelkező boltban vásárol magának fegyvert, akkor át kell esnie egy olyan szűrésen, amelynek során megvizsgálják, hogy vajon nincs-e eltiltva a fegyverviseléstől (például azért, mert elkövetett valamilyen súlyos bűncselekményt), viszont a bolti eladások csak egy részét képezik a fegyverkereskedelemnek. A hézagos jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a fegyvervásárokon vagy például egy egyszerű privát adásvételnél könnyedén ki lehet kerülni a háttérellenőrzést.

A legfrissebb hírek szerint egy demokrata és egy republikánus szenátor keményen dolgozik azon, hogy ezt a kiskaput legalább szorosabbra zárják (és a háttérellenőrzést legfeljebb családon belüli vagy vadászok közötti ügyleteknél lehessen megúszni), de még ennek a javaslatnak a jövője is kétséges. Mintegy tucatnyi republikánus szenátor jelezte ugyanis, hogy megpróbálják megakadályozni már azt is, hogy egyáltalán szavazás legyen bármilyen szigorításról.

“A második alkotmánykiegészítés biztosítja az állampolgárok önvédelemhez való jogát” - írták egy közös levélben a szenátorok, akik szerint a történelem megtanított mindenkit arra, hogy a “kormány nem tud mindig mindenhol ott lenni, és a történelem figyelmeztet a kormányzati elnyomás lehetőségére is”.

Ez az egyik leggyakoribb érv a fegyvervitában. A szigorítás ellen tiltakozók szerint ugyanis ha a kormány megnehezíti a fegyverviselést, akkor az egy lépés a zsarnokság lehetősége felé. Bár még arról is elég komoly viták folynak, hogy vajon tényleg az egyéni fegyverviseléshez való jogot jelentette-e az a bizonyos alkotmánykiegészítés (és nem pedig azt, hogy az akkor még szervezett hadsereggel nem rendelkező országnak szüksége van önszerveződő alapon működő fegyveres milíciákra), sokat fogjuk ezt hallani a következő hetekben is, ahogy a törvényhozási játszma újabb fordulóiban ismét felerősödik a vita a megoldhatatlannak tűnő amerikai fegyverproblémáról.

Ez a kép még tavaly augusztusban készült, és azt örökítette meg, ahogy az elnök agyaggalambra lövöldözik. A fotót pénteken tette közzé a Fehér Ház, méghozzá a sajtó erőteljes nyomására. Barack Obama ugyanis a New Republicnak adott interjúban a fegyvertartási szabályokról szóló vitára reagálva beszélt arról, hogy ő maga is szokott lövöldözni a vendégeivel együtt a Camp Davidben található elnöki üdülőhelyen. Erre a megjegyzésre (különösen Obamának arra a megfogalmazására, hogy "állandóan" szokott lövöldözni) azonnal ráugrott a média, különösen a konzervatív része, amely hitetlenkedve fogadta az elnöki nyilatkozatot. Bizonyítékot követeltek, és most megkapták.

Politikusoktól és a környezetük tagjaitól gyakran hallani azt, hogy a család szent, és ki kell hagyni a közéleti háborúskodásból. Ezt az íratlan szabályt általában betartják az Egyesült Államokban is, most azonban a fegyvertartásról szóló csatában a laza szabályok fenntartásáért küzdő National Rifle Association átlépte ezt a határt. Közzétettek egy hirdetést, amelyben képmutatással vádolják Barack Obamát, amiért a lányai ugyan fegyveres őrök által védett iskolában tanulnak, viszont ő maga ellenzi azt, hogy minden iskolában legyen fegyveres őr.

A hirdetés nem véletlenül most jelent meg, Obama ugyanis épp szerdán állt elő azzal az átfogó csomaggal, amelynek célja a decemberi connecticuti mészárláshoz hasonló esetek megelőzése. A tragédia után felerősödött a fegyvertartási szabályok szigorítását követelők hangja, és Obama csomagja is ebbe az irányba mutat. A fegyverlobbi szervezet szerint ugyanakkor a megoldás az lenne, ha fegyveres őrök kerülnének minden iskolába, mert - ahogy az alelnökük fogalmazott még decemberben - “egy fegyveres rosszfiút csak egy fegyveres jófiú állíthat meg”.

Obama szerint ez nem jelent megoldást, bár a Fehér Ház azt is elismeri, hogy az elnök csomagjának elfogadtatása nem lesz könnyű, a törvényhozásban ugyanis sok támogatója van a fegyverlobbinak. Kemény csata várható tehát, és az NRA ezzel a hirdetéssel már az elején egy nagyon komoly fegyvert vetett be.