potus & co

Egyre jobb ez a dél-karolinai előválasztás: egyrészt ott van a hatalmas izgalom Newt Gingrich megerősödése miatt (nagyon úgy néz ki, hogy megveri Mitt Romney-t a mai szavazáson), másrészt ott vannak Stephen Colbert poénjai. Pénteken egy több ezres gyűlést tartott az egyik helyi főiskolán, és arra szólította fel az embereket, hogy szavazzanak Herman Cainre. Aki ugyan nem indul a szavazáson (miután már december elején kiszállt a kampányból), de Colbert szerint épp ez bizonyítja, hogy mennyire valódi kívülállóról van szó.

Úgy tűnik, hogy Gingrich feltámadásával elhúzódhat a republikánus előválasztási küzdelem, és remélhetőleg kitart még jó darabig Stephen Colbert is. Ahogy Cain fogalmazott a gyűlésen, az amerikaiaknak szükségük van arra, hogy egy kicsit lazábbak legyenek.

Ezúton kérek elnézést, hogy a múltkor felvillantott Stephen Colbert-sztorit nem folytattam, de legtöbben már biztos tudják, hogy a közélet iránt erősen érdeklődő humorista/műsorvezető végül úgy döntött, indulni akar a dél-karolinai republikánus előválasztáson. Ettől az sem vette el a kedvét, hogy a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé (november 1-éig kellett volna jelentkeznie), és a törvényi akadályok ellenére intenzív kampányba kezdett.

Vasárnap reggel az egyik nagy tévécsatorna politikai műsorának, az ABC This Weekjének a vendége volt, és a hozzá kötődő politikai akcióbizottság (PAC) pedig kiadott egy hirdetést, amely a republikánus mezőny legerősebb tagját, Mitt Romney-t támadja. A fent látható videó egyrészt visszautal arra, hogy Romney korábban egy olyan befektető cég vezetője volt, amely vállalkozásokat vásárolt fel, majd darabolt szét, másrészt arra, hogy a politikus a mostani kampány egyik elhíresült megszólalásában azt mondta, “a cégek emberek”. Ebből a két tényből a Colbert-féle hirdetés azt a következtetést vonja le, hogy ha a cégek emberek, akkor Romney egy sorozatgyilkos. Ő Mitt the Ripper, vagyis Hasfelmetsző Mitt (a 19. századi londoni sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack nevének mintájára).

Ez a videó első látásra vicc, valójában azonban Colbert nagyon is rátapintott a kampány egyik legfontosabb kérdésére. (Most tekintsünk el attól, hogy a hirdetést készítő PAC-et Colbert otthagyta, és átadta barátjának/műsorvezetőtársának, Jon Stewartnak, mert ez az egész manőver csak a kampányfinanszírozás visszásságaira hivatott rámutatni - de erről majd egy későbbi bejegyzésben.) A hirdetés ugyanis része annak a vitának, amely ugyan Romney körül bontakozott ki, de most már általában szól arról, honnan hová tart az amerikai kapitalizmus.

Romney egy olyan befektetési céget vezetett, amelynek formáját angolul private equity-nek hívják. Ezek tevékenységének lényege, hogy bajba került cégeket vásárolnak fel, méghozzá abban a reményben, hogy talpra tudják őket állítani, és így nyereséghez tudnak jutni. Ez a talpra állítás persze sokszor azzal jár, hogy a céget átalakítják, darabokra szedik, áramvonalasítják, és közben kirúgnak egy csomó embert. Romney azt mondja, hogy ez a közgazdasági fogalomként is ismert kreatív pusztítás a kapitalizmus egyik fontos eleme, és még mindig jobb, ha a cégeket átalakítják, mintha hagynák teljesen tönkremenni, és így nemcsak a dolgozók egy része, hanem mindenki elveszítené az állását.

Szerinte tehát a private equity-k - így az általa korábban vezetett Bain is - végső soron hozzájárulnak a közjóhoz. Mások viszont azzal vádolják ezeket a társaságokat, hogy építkezés helyett valójában parazitaként szívják ki a pénzt az általuk felvásárolt cégekből (az Economist blogján van egy összefoglaló a private equityk körüli vitáról), egy korábbi befektető pedig egyenesen azt állítja a Washington Postban megjelent cikkében, hogy a Bain még közülük is kilógott szerinte erkölcstelen taktikázásával.

Colbert-ék videóját még elintézheti Romney azzal, hogy csak egy vicc, és az sem valószínű, hogy a választók tömegei fognak elmerülni annak tanulmányozásában, hogy vajon hogyan is működnek a private equity társaságok. Ha azonban elnök akar lenni, akkor azt a kérdést komolyan kell vennie, hogy cégvezetőként tisztességes kapitalista volt-e, mert az ellenfelei biztosan nem szállnak le róla egészen addig, amíg nem ad rá megnyugtató választ.

Nagy bejelentést tesz ma este Stephen Colbert. A Megyeri híd elnevezése miatt Magyarországon is jól ismert amerikai műsorvezető közölni fogja, hogy elindul-e a dél-karolinai republikánus előválasztáson. Az után vette ezt fontolóra, hogy egy, a szerdai adásból származó videórészletben is idézett felmérés szerint a támogatottsága 5 százalékon áll, amivel megelőzi a New Hampshire-ben harmadik helyen végzett Jon Huntsmant.

Ha Colbert úgy dönt, hogy elindul, azzal legalább visz majd egy kis könnyedséget a hagyományosan kemény dél-karolinai kampányba. Tizenkét évvel ezelőtt itt bukott el John McCain, miután (állítólag a Bush-stáb jóvoltából) olyan hazug híresztelések kezdtek el róla terjedni, hogy törvénytelen gyereke született egy afroamerikai nőtől. Most is ádáz küzdelem várható, ez tűnik ugyanis az utolsó esélynek arra, hogy bárki is megállítsa az Iowában és New Hampshire-ben is győztes Mitt Romney-t. Riválisai eddig is keményen támadták, és a nyomás várhatóan még nőni fog rajta a január 21-i választásig hátralévő időszakban.

Colbert-nek (ragaszkodik neve franciás, t nélküli kiejtéséhez) nem ez lenne az első olyan szereplése, amikor szatirikus tévéműsorából átlép abba a világba, amelyen nap mint nap szórakozik. Alapított például egy politikai akcióbizottságot (political action committee, PAC) Egy jobb holnapot teremteni, holnap néven. Ezzel igyekszik kifigurázni az elvileg független, valójában azonban legtöbbször egyes politikusokhoz kötődő PAC-okat, amelyek egy legfelsőbb bírósági döntés nyomán bármennyi céges adományt elfogadhatnak, és így közvetetten nagy befolyást tudnak gyakorolni a különböző kampányokra.

Nyáron egy Rick Perryn viccelődő videóval jelentkezett a Colbert-féle PAC, amelynek komoly társai is aktívak a mostani kampányban is. Mindegyik meghatározó jelölt mögött vannak PAC-ok, legutóbb egy Sheldon Adelson nevű milliárdos küldött egy ötmillió dolláros csekket egy Newt Gingrich-hez kötődő csoportnak.

Akit érdekel mélyebben is a Colbert-jelenség, annak itt van egy hosszú cikk a hétvégi New York Timesból.

A Magyarországon a végül Megyerinek elnevezett híd névválasztásával ismertté vált Stephen Colbert humorista kampányolni kezdett Rick Perry texasi kormányzó mellett. Pontosabban nem Perryért, hanem Parryért. Mint a fenti videóban kifejti, azért A-val írja a nevét, mert A mint Amerika vagy A mint IowA.

Ebben az államban tartanak ugyanis szombaton egy szimpátiaszavazást az elnökválasztáson induló több republikánus politikus részvételével. A felmérések szerint legesélyesebbnek tartott Mitt Romney ezen nem vesz részt, Michele Bachmann, Tim Pawlenty és Ron Paul viszont igen. Az általános várakozás az, hogy Bachmann nyeri a szavazást, miután épp ebből az államból származik, és amúgy is népszerű az Iowában erős vallásos konzervatív tábor körében. A szavazásnak ugyan csak szimbolikus jelentősége van, de ha a szintén konzervatív üzenetekkel kampányoló Pawlenty gyengén szerepel, az még tovább erősíti majd azt a képet, hogy nincs igazi esélye arra, hogy ő legyen majd jövőre Barack Obama kihívója az elnökválasztáson.

Rick Perry ugyan még nem jelentette be hivatalosan az indulását, de a kiszivárgott információk szerint ezt szombaton megteszi. Ráadásul a hétvégén épp Iowába látogat, vasárnap felkeresi Bachmann szülővárosát, Waterloo-t is.

De visszatérve Colbert videójára: ezt hivatalosan az általa alapított politikai akcióbizottság (az amerikaiak legtöbbször csak rövidítve, a PAC-ként emlegetik ezeket), az Amerikaiak egy jobb holnapért, holnap nevű szervezet adta ki. A Jon Stewarttal egy csatornán szereplő Colbert ezzel próbál gúnyt űzni azokból az elvileg független, valójában azonban legtöbbször egyes politikusokhoz kötődő PAC-okból, amelyek egy legfelsőbb bírósági döntés értelmében korlátlanul fogadhatnak céges adományokat, és így közvetetten nagy befolyást tudnak gyakorolni a különböző kampányokra.