potus & co

Vendégposzt: Ballai Vince, Texas

Az egész karrierjét úgy csinálta végig, hogy soha nem hagyta, hogy befolyásolják. Ezzel szolidaritását fejezi ki támogatói felé, egyúttal sakkban tartja riválisait - mondta Ron Paul republikánus politikusról szombaton a Youth for Ron Paul nevű szervezet austini képviselője, Kathleen Bates.

Ron Paul ugyan már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a hátralévő előválasztásokon már nem indul, május közepén pedig közölte, felhagy a kampányolással, ám még nem lépett vissza hivatalosan, és nem utalt arra, hogy a legesélyesebb jelölt, Mitt Romney mellé állna.

Kathleen Bates - Forrás: Ballai Vince

Paul ráadásul azokban az államokban, ahol már lezajlott az előválasztás, még küzd a republikánus elnökválasztó nagygyűlés delegáltjaiért. Az aktivista szerint ez szimbolikus dolog. Ron Paul 76 éves, a mostani kampány után úgyis nyugdíjba fog vonulni, de meg akarja mutatni a többieknek, hogy képes végigcsinálni.

Stratégiája bejött, az Iowában péntek éjjel lezajlott körzeti-, illetve szombaton lezajlott állami konvenciókon megválasztott delegáltak túlnyomó többsége - 28-ból 21 - az ő embere lesz, jóllehet jelezték, nem áll szándékukban nevezni őt elnökjelöltnek a párt augusztus végén Tampában tartandó elnökjelölő konvención. (Bár az iowai caucust Rick Santorum nyerte, nem sokkal megelőzve Mitt Romneyt, az állam szabályai szerint az akkori eredmény nem feltétlenül befolyásolja a konvención résztvevő delegáltak arányát.)

Ron Paul népszerű a fiatalok körében - Forrás: Flickr

Az aktivista szerint Ron Paul fő célja, hogy továbbra is hatékonyan tudja befolyásolni a republikánus párt politikáját. Ráadásul Mitt Romney végig tartani fog attól, hogy szavazókat veszít miatta, és talán Barack Obama is félhet ettől. A libertárius - az államszervezetnek és a kormánynak minél kisebb szerepet adó - eszméket követő Ron Paul mindkét párt szavazói köréből tud magának támogatókat szerezni, és így üzenni is tud, hogy ha nem változtatják meg a politikájukat, akkor szavazatokat veszítenek - mondta az aktivista, aki hisz abban, hogy akár így is, de sakkban kell tartani a vezető politikusokat.

"A politikus olyan mit egy kutya, ha felengeded a kanapéra, akkor felugrik, de ha ahhoz szoktatod, hogy kint maradjon az udvaron, akkor kint marad " - jegyezte meg az aktivista. A totális szabad piac, a drogliberalizáció mellett, illetve az amerikai központi bank, valamint az adóhatóság megszüntetéséért kiálló, Texasból delegált kongresszusi képviselő nagy népszerűségnek örvend egyes republikánus körökben, jóllehet keményen háború- és hadseregellenes felfogása miatt kilóg a pártból.

A karácsony alatti pihenés után újra teljes gőzzel nyomulnak a republikánus elnökválasztási kampány résztvevői. A helyszín Iowa állam, ahol jövő kedden tartják az előválasztási küzdelem első fordulóját. Ez egy úgynevezett caucus lesz, ami nem egy hagyományos választási forma: ahelyett, hogy a választók fülkékben leadnák a voksukat, gyűléseken jönnek össze, és órákon át tartó jelölési folyamat során döntik el, melyik indulót támogatják.

Bár a New York Times egyik publicistája egész jó érvekkel alátámasztva levezette, hogy miért is nem fontos ez az egész iowai felhajtás, ettől még érdemes rá odafigyelni. És nem is csak a hagyományok miatt, hanem azért is, mert ha maguk a jelöltek komolyan veszik, és rengeteg pénzt és időt szánnak az iowai emberek meggyőzésére, akkor valamit biztosan jelezni fog az eredmény.

Meg persze azért is érdemes lesz figyelni, mert nagyon izgalmasnak tűnik a verseny. A szokatlan választási eljárás miatt eleve nehéz megjósolni, hogy ki lesz a győztes, az utóbbi hetek fejleményei azonban még nehezebbé teszik ezt. Hónapokkal ezelőtt úgy nézett ki, hogy Mitt Romney az abszolút esélyes (nem is csak Iowában, hanem az egész jelöltségi verseny megnyerésére), de aztán volt ugye előbb Herman Cain, majd Newt Gingrich emlékezetes felemelkedése. Utóbbiról komoly elemzések sora állapította meg, hogy nem fog elsüllyedni, mert egyrészt dörzsölt és tapasztalt politikus, másrészt annyira régóta szereplője az amerikai politikának, hogy mindenki ismeri a sötétebb oldalait is.

Ehhez képest a felmérések szerint Gingrich azóta visszacsúszott (tegyük hozzá: ellenfelei negatív kampányának hathatós segítségével), és helyette Ron Paul kezdett megerősödni. Ő a szövetségi kormány szerepének radikális csökkentésének üzenetével kampányol évtizedek óta, ötletei között van például a teljes külföldi segélyezés megvonása és a szövetségi jegybank felszámolása.

Paul esetében is érvényesült azonban a szokásos forgatókönyv: erősödésével párhuzamosan megnőtt iránta az érdeklődés is, ami hozta magával a kellemetlen kérdéseket. Konkrétan azt, hogy a 80-as és 90-es években a neve alatt megjelent hírlevelekben közölt rasszista nézeteket mennyire vallja a magáénak. Nem ez az első alkalom ugyan, hogy szembesítették ezekkel a hírlevelekkel (a 2008-as elnökválasztási kampányban is előkerültek), de láthatóan a bírálóit nem elégíti ki az a válasz, hogy egyrészt nem tudott a mások által szerkesztett hírlevél tartalmáról, másrészt ugyan elhatárolja magát a szélsőséges nézetektől, de a szélsőségesek támogatását nem utasítja vissza.

Paul mindenesetre nagyon szervezetten készül az iowai összecsapásra, az őt támogató fiatal aktivisták seregének még azt is utasításba adták, hogy frissen megborotválkozva (ez vélhetően a férfiakra vonatkozik) korteskedjenek érte a konzervatívnak tartott államban. Egy szerdán közzétett kutatás szerint van is esélye a végső győzelemre: Romney vezet ugyan 25 százalékkal, de rögtön mögötte van 22 százalékkal Paul. Érdekesség, hogy a harmadik helyen nem is Gingrich, hanem az eddig inkább a futottak még kategóriában számon tartott egykori szenátor, Rick Santorum áll.

Akár nagy meglepetést is hozhat tehát az iowai forduló, de a vesztes vigasztalhatja majd magát azzal, hogy egy itteni győzelem nem feltétlenül döntő jelentőségű az egész verseny szempontjából. Négy évvel ezelőtt például az a Mike Huckabee nyerte a republikánus caucust, aki aztán a továbbiakban annyira gyengén szerepelt, hogy néhány menettel később kénytelen volt kiszállni a küzdelemből.

Már az első kérdés megadta az alaphangot: Hogyan fognak munkahelyeket teremteni? Egy New Hampshire-i lakos kérdezte ezt attól a hét republikánus politikustól, akik részt vettek az első igazán komoly elnökválasztási tévévitán helyi idő szerint hétfőn este. Név szerint: Mitt Romney egykori massachusestts-i kormányzó, Tim Pawlenty egykori minnesotai kormányzó, Michele Bachmann képviselő Minnesotából, Newt Gingrich egykori képviselőházi elnök, Ron Paul képviselő Texasból, Rick Santorum korábbi szenátor Pennsylvaniából, Herman Cain egykori üzletember.

Jó eséllyel közülük fog kikerülni az, aki a jövő novemberben esedékes elnökválasztáson szembeszáll Barack Obamával. Igaz, nem volt ott a tévévitán Jon Huntsman korábbi pekingi nagykövet, aki minden bizonnyal hamarosan hivatalosan is elindítja a kampányát, és mivel az előválasztások csak jövő év elején kezdődnek, elvileg még bárki beszállhat közben. Ehhez hasonló vitából is lesz még jó néhány a következő egy évben.

Pörgős vita volt -  Fotó: Cnn.com

A felmérések szerint az amerikaiak többségét foglalkoztató nyitó kérdésre nagyjából hasonló válaszokat adtak mindannyian: alacsonyabb adók, kisebb bürokrácia és visszafogottabb szabályozás. Szerintük a kormány hatáskörét és szerepét csökkenteni kell, és nagyobb szabadságot kell adni a vállalkozásoknak és állampolgároknak. Abban is egyetértettek, hogy Barack Obama rossz irányba viszi az országot, és nemcsak hogy nem találja a megfelelő válaszokat a nagy gazdasági kihívásokra, de politikájával még rosszabbá teszi a helyzetet. “Nem Obama okozta a válságot, de még rosszabbá tette” - jelentette ki például Mitt Romney.

A nagy egyetértésben fel sem tűnhetett, hogy ezek a politikusok igazából egymás ellenfelei a republikánus elnökjelöltségért folyó küzdelemben. A felmérések szerint a legnagyobb támogatottsággal (és legkomolyabb szervezeti háttérrel) Mitt Romney rendelkezik, és a korábbi kampányok alapján nem lett volna meglepő, ha a többiek odaszurkálnak neki. Ilyen azonban nem történt, a vitázók nagyon udvariasan viselkedtek egymással, és egy embert támadtak: a már említett Barack Obamát.

Egyetlen feszültebb pillanat volt, az is csak a CNN kitartóan kérdező műsorvezetőjének, John Kingnek volt köszönhető. King emlékeztetett rá, hogy Pawlenty korábban a demokraták által elfogadott, a republikánusok által keményen bírált egészségügyi reformot Obamney-care-nek nevezte. Ez utalás arra, hogy Massachusetts kormányzójaként Mitt Romney egy hasonló egészségügyi törvényt fogadtatott el, mint az Obama-féle reform (mindkettőnek központi eleme, hogy kötelezővé teszi az egészségügyi biztosítás megkötését). Pawlenty először mellébeszélt, majd csak King sokadszori kérdésére válaszolta azt (láthatóan kicsit elkomorult arccal), hogy azért használta az Obamney szót, mert maga az elnök beszélt arról, hogy a massachusettsi törvényt mintának tekintette.

Nem ugrott rá senki arra a lehetőségre sem, amikor elhangzott az a kérdés, hogy továbbra is kampánytémának tekintik-e azt, hogy Romney a politikai pályája során változtatta álláspontját abortusz-ügyben (korábban liberálisabb nézeteket vallott, a 2008-as elnökválasztási kampányra viszont áttért a konzervatív térfélre). “Case closed”, vagyis “az ügy lezárva” - hangzott a válasz a többi jelölttől, amit Romney minden bizonnyal nagy megkönnyebbüléssel nyugtázott magában.

A nagy egyetértés közben abban volt egy kis vita a jelöltek között, hogy mihez kezdjenek a Medicare-rel, az időseknek nyújtott állami egészségügyi ellátással, amely minden számítás szerint fenntarthatatlan hosszú távon. Van egy republikánus terv ennek rendezésére, amely komoly megszorításokat vezetne be. Newt Gingrich megismételve egy korábbi nyilatkozatát közölte, hogy szerinte le kell lassítani ennek a vitáját, mert másképp nem lehet megnyerni ezekhez a fájdalmas intézkedésekhez a lakosságot. Herman Cain viszont azt mondta, akkora az adósság, hogy sürgős megoldásra van szükség, nem szabad várni.

Volt némi nézetkülönbség arról is, hogy a jelöltek támogatnának-e egy olyan alkotmánykiegészítést, amely tiltaná az azonos neműek házasságát. A hét résztvevő közül öten igennel válaszoltak, Ron Paul viszont azt mondta, hogy a kormánynak semmi köze a házasságokhoz, Herman Cain pedig úgy érvelt, hogy az egyes államoknak a joga eldönteni ezt a kérdést (jelenleg is ez a helyzet).

Nehéz megmondani, hogy volt-e igazi nyertese ennek a vitának. Vesztese talán nem volt, mert komoly hibát nem követett el senki, bár feltűnő, hogy Romney minden tapasztalata ellenére mennyire mereven, gépiesen viselkedik továbbra is vitahelyzetekben. (A szervezők-műsorvezetők dicséretére legyen mondva, dinamikus volt a műsor, sok személyre szabott kérdéssel, visszakérdezéssel.) Magabiztosan és összeszedetten viselkedett viszont Newt Gingrich, annak ellenére, hogy épp a napokban omlott össze a kampányszervezete. A radikálisan libertariánus nézeteket valló Ron Paul hozta a formáját, és helytállt a mezőnyben a legkevesebb politikai tapasztalattal rendelkező Herman Cain is, akinek talán a legfrappánsabb volt a bemutatkozása is: “Nem politikus vagyok, hanem egy problémamegoldó.”

Nem nagy meglepetés, de azért ne menjünk el mellette szó nélkül. Környezetének tagjai szerint pénteken bejelenti Ron Paul képviselő Texas államból, hogy versenybe száll a Fehér Házért. Ott volt csütörtökön a republikánus aspiránsok vitáján, már felállított korábban egy, a lehetőségeket felmérő bizottságot, és összegyűjtött több mint egy millió dollárnyi adományt is. Így igazából az lenne furcsa, ha azt jelentené be, hogy végül mégsem akarna elindulni a 2012-es kampányban.

A bejelentést Exeterben, New Hampshire államban teszi meg, amely az egyik első állomása a jövő év elején kezdődő előválasztási küzdelemnek. Paul számára ismerős lesz a terep, ez ugyanis már a harmadik elnökválasztási próbálkozása. 1988-ban a Libertariánus Párt jelöltjeként indult, majd 2008-ban már a republikánus elnökjelöltségért szállt harcba, és ugyan nem igazán rúgott labdába, lelkes támogatói tábor alakult ki körülötte.

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már írtam, Paul számára számára nincsenek tabuk, ha gazdasági konzervativizmusról van szó: felszámolna minden külföldi segélyt (azt mondja, ezek a pénzek úgyis svájci bankszámlákon kötnek ki), megszüntetné a központi jegybankot, és azt vallja, hogy a szövetségi kormánynak nincs semmi keresnivalója a gazdaság szabályozásában.

Ezek radikális nézeteknek számítanak még az Egyesült Államokban is, ahol simán lekommunistázzák azt, aki szerint a gazdagokat nagyobb arányban kell adóztatni, mint a szegényeket. Paul így eddig inkább az érdekes, mint fontos kategóriába tartozott az amerikai politikusok között, viszont az utóbbi években részben épp az ő követőiből jött létre a republikánusok politikáját egyre inkább meghatározó Tea Party mozgalom. Pont az ilyen politikailag aktív embereken múlik majd az előválasztások kimenetele is, így lehetséges, hogy Ron Paul okoz majd még meglepetéseket a 2012-es kampányban.

Ezekben a percekben is zajlik (mire befejeztem ezt a posztot, már csak zajlott) a republikánus elnökjelöltségért versenybe szállók első tévévitája. Ez lehetne akár a 2012-es elnökválasztási kampány hivatalos nyitánya is, csak hát ahhoz ez túlságosan is nyögvenyelős kezdés. Egyrészt még több potenciális jelölt is vár az indulás hivatalos bejelentésével , másrészt még a hivatalos aspiránsok közül is többen úgy döntöttek, hogy kihagyják a Fox News által szervezett vitát.

Nem ment el például Mitt Romney és Newt Gingrich, pedig mindketten bejelentették már, hogy megkezdik a kampányolást. Akik a vitán részt vettek: Tim Pawlenty korábbi minnesotai kormányzó, Ron Paul texasi képviselő, Herman Cain, a Godfather’s Pizza nevű cég korábbi vezetője, Gary Johnson, Új-Mexikó korábbi kormányzója és Rick Santorum korábbi pennsylvaniai szenátor. Közülük jelen állás szerint Pawlenty számít egyedül esélyes versenyzőknek, a többiek minden bizonnyal mellékszereplők lesznek a 2012-es kampányban.

Csonka társaság - Forrás: Foxnews.com

Ahogy arról már ezen a blogon is szó volt, a republikánusok vélhetően részben azért vonakodnak beszállni a versenybe, mert Barack Obama minden problémája ellenére nem feltétlenül tűnik könnyen megverhető ellenfélnek. Főleg miután épp pár napja sikerült Oszama Bin Laden megölésével egy komoly eredményt felmutatnia az amúgy a republikánusok erősségének számító nemzetbiztonsági területen.

Amikor azonban az egyik műsorvezető feltette a kérdést a jelölteknek, hogy miért gondolják mégis azt, hogy a jelenlegi elnök megverhető, akkor sorban azt mondták, hogy ilyen gyenge  gazdasági teljesítmény mellett ez nem is lehet kérdés. Jó helyen tapogatóznak, a Bin Laden haláláról szóló hír után készült felmérések is azt mutatják ugyanis, hogy Obama megítélése ugyan javult, de ettől az még nem változott, hogy a többség elégtelennek tartja a gazdaság érdekében végzett munkáját.

Ráadásul nem sokkal a majdnem kormányzati leálláshoz vezető költségvetési vita után most egy újabb élesnek ígérkező konfliktus várható Washingtonban. A pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanis május 16-án eléri a szövetségi állam az úgynevezett adósságplafont, ami azt jelenti, hogy megszűnik a lehetősége további hitel felvételére. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy fizetésképtelenné válhat az Egyesült Államok, bár még a vészforgatókönyvek is azzal számolnak, hogy a plafon újabb megemelése nélkül is még nyár végéig teljesíteni fogja pénzügyi kötelezettségeit.

A plafon megemelése a törvényhozás hatásköre, és ez gyakorlatilag rutinná vált az elmúlt években, most azonban annyira elmérgesedni látszik az adósságról, költségvetésről szóló politikai vita, hogy nem várható gyors megoldás. A képviselőházban többségben lévő republikánusok várhatóan csak akkor mennének bele a plafon felemelésébe, ha cserébe kemény megszorító intézkedések jönnek, ezt azonban a demokraták többsége nem hajlandó elfogadni. Várható tehát hogy némi Bin Laden-ezés után újra a pénzügyek és gazdasági kérdések kerülnek előtérbe, és ebben a meccsben még valóban nincs eldöntve semmi.