potus & co

Egy érdekes telefonbeszélgetés fültanúja voltam nemrég. A Morning Joe című népszerű reggeli tévéműsor házigazdái - Joe Scarbourough és Mika Brzezinski - voltak a vendégei egy koktélpartival egybekötött fórumnak egy elegáns washingtoni szállodában május elején. A rendezvény apropója Brzezinski új könyve volt, amely az amerikaiak étkezési zavarairól szól. A sportos külsejű Brzezinski elmesélte, hogy valójában nehezen megy neki az, hogy formában tartsa magát, de ha valakinek ez a személyes vallomás nem lett volna elég, akkor bejelentkezett az egyik műsorvezető kihangosított telefonján keresztül Chris Christie New Jersey-i kormányzó, aki részletekbe menően mesélt arról, hogyan és miért döntött úgy, hogy gyomorgyűrű műtétnek veti alá magát.

Joe, Chris és Mika a tévéstúdióban - Forrás: Morning Joe Flickr

A súlyproblémáival régóta küszködő Christie jelenleg az egyik legismertebb republikánus politikus, és a 2016-os elnökválasztás lehetséges republikánus jelöltjeként emlegetik. Már pusztán az is a politikai fontosságának mértékét mutatta, hogy a gyomorgyűrű műtét napokon keresztül a vezető politikai hírek között szerepelt (nem kis részben persze azért, mert sokan úgy értelmezték ezt a lépést, hogy politikus így akar fizikailag is formába kerülni az elnökválasztásra).

Az elmúlt két napban aztán ismét a figyelem középpontjába került Christie. Hétfőn meghalt ugyanis New Jersey egyik szenátora, Frank Lautenberg, és a szabályok szerint ilyen esetekben kormányzó hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy ki foglalhatja el a megüresedett helyet. Ez normális esetben nem szokott különösebben kényes kérdés lenni, mert általában annyi történik, hogy a kormányzó a saját pártjából választ egy jelöltet, aki a következő választásig betölti a szenátori pozíciót.

Christie helyzete azonban több szempontból is speciális. Egyrészt ő maga ugyan republikánus, de az állam erős demokrata bázisnak számít, és a néhai Lautenberg szenátor is demokrata volt. Bár beindultak olyan találgatások, hogy Christie esetleg egy demokratát nevez meg utódként, a kiszivárgott információk szerint ennek kevés az esélye, és ha komolyan gondolkodik a 2016-os induláson, akkor valószínűleg tényleg nem fog ilyet csinálni. A republikánus párton belül már sokan most is haragszanak rá azért, mert a tavalyi kampány utolsó napjaiban hangosan dicsérgette a Sandy hurrikán utáni kárelhárításban segédkező Barack Obama elnököt (múlt héten pedig egy játékmacit is nyert neki egy tengerparti sétán).

Így inkább az lehet a kérdés, hogy vajon egy keményvonalas vagy egy mérsékelt republikánus jelöltet nevez meg utódként. Ezt egyelőre nem tette meg, de annyit már bejelentett, hogy azt szeretné, hogy minél hamarabb lebonyolódjon az utódlási folyamat. Bár a jogi lehetőség meglenne arra is, hogy a New Jersey-iek csak a jövőre esedékes szokásos törvényhozási választásokon szavazzanak az új szenátorról (és addig Christie választottja képviselje őket), a kormányzó kedden közölte, hogy már idén októberben megtartják a szenátorválasztást.

A sietség azért figyelemre méltó, mert egy hónappal később, novemberben lesz a kormányzóválasztás. A felmérések szerint Christie a toronymagas esélyes, de a kilátásait ronthatná az, ha ugyanakkor lenne a szavazás a szenátori hely betöltéséről is. A demokraták ugyanis már lényegében beletörődtek abba, hogy a pártok feletti politikus imázsát építő, 70 százalékos népszerűségnek örvendő Christie nyeri majd a választást, de ha azzal egy időben lenne a szenátorválasztás is, akkor az feltüzelné őket és valószínűleg a demokrata részvételt is megnövelné.

Politikai szempontból talán ez a korai választás jelentette a legjobb megoldást ebben a kényes helyzetben, és ha Christie-nek néhány kilót is sikerül leadnia, akkor még tisztábbá válhat előtte a 2016-hoz vezető út.

Chris Christie már külsejével is kilóg az amerikai politikusok többsége közül. Bár az utóbbi hónapokban sikerült leadni pár kilót, és már kicsit buggyosodnak rajta a régi nadrágjai, továbbra is komoly túlsúllyal küszködik. Az átlagpolgárok körében ezzel még nem keltene feltűnést (az amerikaiak elhízottságáról szóló legendák nem alaptalanok, bár személyes észrevételem, hogy rengetegen futnak, bicikliznek vagy sportolnak más módon), viszont a politikában nem sok kövér embert látni. Ez annyira így van, hogy amikor Christie 2009 őszén kampányolt New Jersey kormányzói székéért, akkor ellenfele, Joy Corzine elég alattomos módon az inge alól kilógó hurkákról készített kampányvideót.

Ez a sunyi húzás nem jött be, és az államot addig irányító demokrata Corzine elbukott Christie-vel szemben, aki azóta országosan ismert politikussá, a republikánusok nagy reménységévé nőtte ki magát. Ezt részben annak köszönhette, hogy a korábbi ügyészi munkája során tanúsított keménységgel és hajthatatlansággal kezdett hozzá a súlyos anyagi problémákkal küszködő New Jersey pénzügyeinek rendbetételéhez. Megszorító intézkedéseket vezetett be, szembeszállt a befolyásos tanárlobbival az iskolák átalakításánál, és megvont bizonyos előjogokat az állami dolgozóktól. Ezekkel a kiadáscsökkentési lépésekkel különösen népszerű lett a konzervatív tea partysok körében, akik kedvelik szókimondó stílusát is.

Chris Christie kormányzó - Forrás: www.state.nj.us

Christie üzenete ugyanis az, hogy olyan súlyos válsághelyzetbe került az ország, hogy az emberek már nem a mézesmázos ígéreteket, hanem a fájdalmas igazságot akarják hallani. Szerinte nincs idő tétlenkedésre, azonnal hozzá kell kezdeni a nagy és drága rendszerek: a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás átalakításának (ez pedig a gyakorlatban minden bizonnyal megvonásokat jelentene). Azzal elvileg mindenki egyetért, hogy reformokra van szükség, a demokraták - élükön Barack Obama elnökkel - azonban azt mondják, hogy nem szabad sietni, mert a kapkodás végső soron komoly károkat fog okozni.

A kormányzó azonban nem skatulyázható be egyszerű Obama-bírálóként. Ő például sok más republikánus kollégájától eltérően nem támadta meg bíróságon az elnök egészségügyi reformtörvényét, méghozzá egyszerűen arra hivatkozva, hogy nem akarja költséges jogi eljárásokra pazarolni az adófizetők pénzét. Nemrég pedig finoman odaszúrt az amerikaiak kivételességében rendületlenül hívő konzervatív tábornak, amikor arról beszélt, hogy az amerikaiak épp attól lehetnek kivételesek, ha hajlandók meghozni olyan nehéz döntéseket, amelyekre más nemzetek nem képesek.

Christie erről is akkor beszélt, amikor múlt héten Washingtonba ment, és felszólalt az American Enterprise Institute nevű konzervatív intézetben. Szereplését országos jelentőségű politikusnak kijáró figyelem kísérte, és végig ott lebegett az a kérdés, hogy a beszéd vajon esetleges elnökválasztási kampányának előkészületét jelenti-e. Ő ugyan a lehető leghatározottabban tagadta, hogy indulna (bár elismerte, hogy az újságírókat valószínűleg csak az győzné meg, ha megölné magát), pusztán a találgatások is azt jelzik, hogy komoly politikai tényezővé vált. Persze ennek a jelenségnek van egy másik üzenete is: annyira nyitott a republikánus mezőny a 2012-es elnökválasztás előtt, annyira kiegyensúlyozottak az erőviszonyok, hogy időről időre elő fognak bukkanni politikusok, akik a szétaprózodott sereget maga mögött felsorakoztató vezér szerepében tűnnek fel. Most épp Christie került sorra, de jövő héten talán más következik.

Potus & Co a Facebookon is.