Obama legnagyobb beégése

“Ez egy kibaszott nagy dolog” - súgta Barack Obama elnök fülébe Joe Biden alelnök az egészségügyi reformról szóló törvény 2010 márciusi aláírásakor. A Fehér Házban vélhetően most is repkednek a trágár szavak, de valószínűleg nem ilyen diadalittas hangon.

Épp ezekben a hetekben lép életbe a legtöbbször Obamacare-ként emlegetett reform egyik legfontosabb eleme, és az indulás hatalmas kudarcnak bizonyult. Október elsején élesítették azokat a weboldalakat, ahol az egészségbiztosítással jelenleg nem rendelkező emberek megnézhetik, hogy mennyibe kerülne nekik belépni a rendszerbe, illetve hogy mekkora támogatást fognak kapni. A gond azonban az, hogy ezek a weboldalak nem, vagy csak rendkívül lassan működnek, pedig épp az lenne az egésznek a lényege, hogy az emberek gyorsan és egyszerűen tájékozódjanak a segítségükkel.

Nem megy az oldal - Forrás: AFP

A reform sikeressége szempontjából létfontosságú, hogy minél többen kössenek biztosítást, különben összeomlik a rendszer. A törvény előírja, hogy a biztosítók a jövőben nem szelektálhatnak az ügyfelek között azt nézegetve, hogy kinek mennyire jó vagy rossz az egészségügyi állapota. Így fel kell venniük egy csomó olyan embert is, akiknek később a kezelése várhatóan sokba fog kerülni. Ennek a költségét csak akkor tudják majd fedezni, ha lesz elegendő egészséges ember is, aki hajlandó biztosítást kötni.

Az Obama-kormányzat ezért attól tart, hogy a honlapok kudarcos indulása alááshatja az egész reformot, amelyet ráadásul már így is állandó támadások érik a republikánusok részéről. Épp a törvény elhalasztásának követelése vezetett a kormányzati leálláshoz és csődközeli helyzethez is. A politikai válságot övező zűrzavar valamennyire elterelt a figyelmet az egészségügyi reform döcögős indulásáról, az elmúlt egy hétben azonban már a kormányzat technológiai bénázásával voltak tele a hírek (meg a késő esti vicces talkshowk).

A helyzet már csak azért is ironikus, mert Obama mindkét elnökválasztási kampánya arról volt híres, hogy rendkívüli profizmussal használták a legújabb webes megoldásokat. Ehhez képest most amikor az elnök a héten kiállt magyarázkodni a reform beindítása körüli szerencsétlenkedésekről, akkor - mint valami teleshopos műsorvezető - azt az ingyenesen hívható telefonszámot reklámozta, amivel ki lehet kerülni a lassan működő weboldalakat. A probléma ezzel leginkább az volt, hogy - mint a másnap reggeli Morning Joe-ban mindenki elszörnyülködött rajta - ez a telefonvonal sem működött.

A felháborodás akkorára duzzadt, hogy már Obama korábbi tanácsadói - például Robert Gibbs korábbi szóvivő - is a felelősök fejét követelik. Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter ugyan még a helyén van, de már behívtak számos külső tanácsadót, hogy segítsenek rendbe szedni a rosszul sikerült weboldalakat.

Azt azonban senki nem tudja, hogy ez mennyi időbe fog telni. Pedig Obama kijelentette azt is, hogy senki nem mérgesebb a történtek miatt, mint ő maga. Ami érthető, hiszen a reform elfogadása volt egész elnöksége legnagyobb teljesítménye, és most ennek végrehajtása került veszélybe.

9 Tovább

Az igazi hír

A média most a kormányzati leállástól hangos, de 2013. október 1-je várhatóan valami teljesen más miatt kerül majd be a történelemkönyvekbe. Ekkor indult el az egyik lényege eleme az amerikai egészségügyi reformnak, vagy ahogy legtöbben emlegetik, az Obamacare-nek.

Az Egyesült Államokban - ellentétben például számos európai országgal - nincs általános, mindenkire kiterjedő állami egészségügyi ellátás. A közel 314 milliós lakosság többsége ugyan rendelkezik biztosítással a munkahelye révén, van mintegy 48 millió amerikai, aki nincs biztosítva.

Ezen a helyzeten változtatna az Obamacare azzal, hogy kiterjesztené az egészségbiztosítást. A reform legfontosabb eleme, hogy kötelezővé teszi a biztosítás vásárlását mindenki számára. Ha valaki ennek ellenére sem hajlandó egészségbiztosítást kötni, akkor annak büntetést kell fizetnie. Akiknek nincs elég pénzük a biztosításra, azok állami támogatást kapnak. A reform egyben kibővíti a legszegényebbek számára eddig is elérhető egészségügyi ellátást, a Medicaid nevű programot.

Az Obama-kormányzat abban bízik, hogy ezekkel a lépésekkel sikerül legalább további 30 millió embert bevonni a biztosítottak körébe. Elemzések szerint még a reform sikeressége esetén is lesz mintegy 20 millió olyan amerikai, akinek nem lesz biztosítása. Várhatóan olyanok kerülnek ebbe a körbe, akik nem elég szegények ahhoz, hogy jogosultak legyenek a kibővített Medicaidre, de nincs is annyi pénzük, hogy biztosítást vásároljanak. (A törvény bizonyos esetekben megengedi a büntetés elengedését is, és ezek az emberek számíthatnak erre.)

A reform több lépésben indul el. Október 1. azért volt fontos dátum, mert most váltak elérhetővé azok a weboldalak, ahol az emberek megköthetik a biztosítást (és kiszámolhatják, mennyibe fog nekik kerülni, illetve mekkora támogatást fognak kapni). Az indulás elég döcögősre sikerült, több weboldal nem bírta a terhelést, másoknak órákat kellett várni, hogy megvásárolhassák a nekik tetsző biztosítást.

Ez kínos lehetne az Obama-kormányzat számára, de ezek a problémák elhalványultak a kormányhivatalok leállása mellett. Az ironikus ebben az, hogy a leállás épp az Obamacare ellen küzdő republikánusok manőverezésének eredményeként következett be. Ők követelték azt, hogy a kormányzati intézmények finanszírozása csak az egészségügyi reform felfüggesztése esetén folytatódjon. A demokraták ebbe nem mentek bele, és így jött a leállás.

A republikánusoknak most itt lenne a kiváló alkalom, hogy szidhassák a szerencsétlenkedve induló Obamacare-t. Ehhez képest mindenki a kormányzati leállással van elfoglalva.

0 Tovább

Obama "kibaszott nagy dolga" a bíróságon

Hétfő még csak a bemelegítés volt. Szokatlanul hosszú ideig, három napon keresztül hallgatja az érveket az amerikai legfelsőbb bíróság az Obama-adminisztráció legfontosabb törvényéről, az egészségügyi reformról. Ez az a jogszabály, amely kötelezővé teszi az egészségbiztosítás megkötését lényegében minden amerikai számára (jelenleg több tízmillióan vannak biztosítás nélkül), de egyúttal javítani igyekszik a biztosítottak körülményein, és csökkenteni próbálja kiszolgáltatottságukat a biztosítók felé.

A legfelsőbb bíróságnak első körben arról kell döntenie, hogy egyáltalán foglalkozzon-e az üggyel, de a hétfői meghallgatásokon úgy tűnt, hogy ennek várhatóan nem lesz akadálya. Kedden jönnek aztán az érvek arról, hogy vajon alkotmányos-e a törvénynek az a központi eleme, amely kötelezővé teszi a biztosítás megkötését mindenki számára. A bíróságnak emellett döntenie kell arról is, hogy ha ez a szabály alkotmányellenes, akkor a törvény többi része megmaradhat-e.

Rendkívül bonyolult ügyről van szó, amelyet ráadásul indulatos viták kísérnek régóta. Ráadásul mindez az elnökválasztási kampány kellős közepére esik, ami még tovább fokozza a legfelsőbb bírósági eljárás jelentőségét. A törvény visszavonása az egyik olyan dolog, amelyben minden lehetséges republikánus elnökjelölt egyetért, és a reform az ő szemükben egyenlővé vált a szerintük az emberek életébe beavatkozó, szabadságukat lábbal tipró demokrata kormányzattal.

A törvényt 2010 márciusában fogadta el a törvényhozás, és ugyan az aláíráskor Joe Biden alelnök azt súgta Barack Obama elnök fülébe, hogy ez egy “kibaszott nagy dolog”, a felmérések szerint népszerűtlen reformcsomagot mintha sokáig a Fehér Ház sem érezte volna a sajátjának. Most azonban ez változóban van, az utóbbi hetekben ugyanis az Obama-stáb egy külön kis kampányt épített fel arra, hogy szerintük milyen nagyszerű is ez a reform. Itt az egyik klip:


A legfelsőbb bíróság döntése - amely várhatóan nyár elején megszületik - valamelyik oldalnak komoly muníciót ad majd a kampány további részéhez. Az amerikai egészségügy azonban ettől függetlenül is nagyon komoly átalakuláson megy át (részletek a legújabb Economistban), és ahogy a nagy állami ellátó rendszerek (Medicare és Medicaid) korábbi vezetője, Donald Berwick nyilatkozta, “a hajó elhagyta a kikötőt (...), már nincs visszatérés”.

0 Tovább

Megtorpedózták Obama zászlóshajóját

Rossz hírt kapott ma a Fehér Ház. Virginia államban egy szövetségi bíró alkotmányellenesnek találta a Barack Obama által is erőltetett egészségügyi reformnak azt a kulcselemét, amely kötelezővé tenné 2014-től, hogy az amerikai állampolgárok egészségbiztosítást vásároljanak. A bíró szerint nincs olyan alkotmányos hatóság az Egyesült Államokban, amely ilyen kötelezettséget róhat az emberekre.

A reform ellenzői több bíróságon is megtámadták az idén tavasszal elfogadott törvényt, a virginiai döntés után pedig szinte biztosra vehető, hogy az ügy eljut a legfelsőbb bíróságig.

Az egészségbiztosítás kiterjesztése volt Obama eddigi legnagyobb eredménye, egyben ugyanakkor sok szempontból a legnagyobb kudarca is. Megvalósította a demokraták több évtizedek óta dédelgetett álmát (a mintegy 300 milliós országban több mint 40 millió embernek nincs biztosítása), viszont olyan kompromisszumokat kötött, amelyekkel saját liberális bázisát is magára haragította, ráadásul közben egyetlen rebulikánus politikust sem tudott megnyerni az ügynek. A választók pedig nem díjazták, hogy mindezt épp a gazdasági válság kellős közepén hajtotta végre.

Ezek után minden bizonnyal aggódva olvasgatja majd a virginiai bíró ítéletét az elnöki stáb. A törvényt alkotmányellenesnek minősítő bíró megjegyezte ugyan, hogy nyilvánvalóan "nemes célok" vezérelték a törvényhozást, de ez vélhetően nem fogja vigasztalni az újabb küzdelmek elé néző Fehér Házat.

0 Tovább

potus & co

blogavatar

Mi és miért történik az amerikai politikában? Egy blog egyenesen Washington DC-ből.

Utolsó kommentek