A vasárnapi politikai talkshowk valódi intézménynek számítanak az Egyesült Államokban. Bár sokszor sekélyesek (mit keres a képernyőn szinte minden héten a már rengetegszer leszerepelt Newt Gingrich?) és kiszámíthatóak (a John McCain-Lindsey Graham szenátorpáros egyike biztosan feltűnik valamelyik csatornán), ezek az étvizedek óta futó műsorok még ebben a Facebook/Twitter/Buzzfeed korban is általában viszonylag jól tükrözik azt, hogy éppen mi körül forog az amerikai politika.

Ezen a vasárnapon a vezető téma Bengázi volt. Tavaly szeptember 11-én ebben a líbiai városban halt meg négy amerikai - köztük Christopher Stevens nagykövet - a helyi amerikai képviselet ellen intézett támadás során. Azóta is heves vita zajlik arról, hogy az Obama-adminisztráció hogyan kezelte a történteket, és a héten olyan új információk kerültek nyilvánosságra, amelyek kínos magyarázkodásra kényszerítették a Fehér Házat.

Bengázi meghallgatás

Külügyminisztériumi tisztviselők tanúskodnak a kongresszusban - Forrás: AFP

Kezdődött azzal, hogy egy kongresszusi meghallgatáson megjelent több olyan külügyminisztériumi tisztviselő, akik nemcsak hogy nyíltan kritizálták a kormányzat eljárását, hanem beszámoltak arról is, hogy amikor házon belül kényes kérdéseket kezdtek el feszegetni, akkor a partvonalra lettek szorítva. Mint kiderült, a kormányzaton belül is elsősorban az okozott feszültséget, hogy az első napokban a hivatalos kommunikáció igyekezett úgy beállítani a történteket, mintha egy spontán tiltakozás fajult volna véres támadássá. Azóta a kormány is elismerte, hogy valójában szó sem volt semmilyen tüntetésről, és a támadást militánsok előre eltervezett módon hajtották végre. Azt is állították, hogy az első verzióval nem a félrevezetés volt a céljuk, hanem egyszerűen nem álltak a rendelkezésükre a megfelelő információk a támadást követő zavaros napokban.

Most azonban már tudjuk, hogy ez nem feltétlenül így történt. Pénteken az ABC News ismertette a külügyminisztérium és a CIA közötti szeptemberi e-mailváltást arról, hogy milyen információk kerüljenek nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy a hírszerző ügynökség már akkor azt javasolta, hogy a hivatalos tájékoztatás része legyen az, hogy a CIA több jelentést is készített arról, hogy Bengáziban korábban is értek támadások külföldi létesítményeket. Hozzátették, nem zárható ki, hogy az amerikai tisztviselők elleni támadást is olyanok hajtották végre, akik megfigyelés alatt tartották őket. A külügyminisztérium szóvivőjének válasza (amelyre cc-zve voltak a Fehér Ház tisztviselői is) erre az volt, hogy ezt az információt a kongresszus tagjai felhasználhatnák arra, hogy a minisztériumot kritizálják, amiért nem fordított figyelmet a vészjósló jelekre. “Miért akarnánk ezt táplálni?” - jegyezte meg a szóvivő.

A vonatkozó bekezdés végül teljesen kikerült a tájékoztató anyagból. Hasonló sorsra jutott az a rész is, amelyben a CIA arról számolt be, hogy a támadásban - amelyet akkor még ők is egy spontán tiltakozásból eredeztettek - az al-Kaidával kapcsolatban álló iszlám szélsőségesek is részt vettek. A tájékoztató anyagban a hírszerzők néven nevezték az al-Kaidához kötődő Anszar al-Sharia nevű csoportot mint a támadás feltételezett elkövetőjét. A külügyminisztérium szóvivőjének a Fehér Ház tisztviselőinek támogatásával sikerült elérnie, hogy ezek a részek is kikerüljenek a tájékoztató anyagból, méghozzá arra hivatkozva, hogy ezek az információk nehezítenék a folyamatban lévő nyomozást.

A Fehér Ház szóvivője magyarázkodik a kiszivárgott emailekről

A végső, meglehetősen kilúgozott verziót kapta meg aztán Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet, aki a Fehér Ház képviseletében végigjárta a vasárnapi talkshowkat, és mindenhol elmondta azt, hogy a támadás egy otromba iszlámellenes videó miatt indult tüntetéssorozat eredménye volt, és egy szót sem ejtett az al-Kaida szerepéről. Miután nem sokkal később egyértelművé vált, hogy valójában egy előre eltervezett akció történt, a republikánusok őssztűz alá vették Rice-t, és ezzel megfúrták Obamának azt a tervét, hogy az új ciklusban őt nevezze ki a külügyminiszteri posztra.

A Fehér Ház akkoriban azt állította, hogy a republikánusok igazságtalanul támadták az ENSZ-nagykövetet, mert ő csak azokat az információkat ismertette, amiket a hírszerzéstől kapott. Mostanra ugyanakkor világossá vált, hogy a hírszerzés sokkal részletesebb és a valósághoz közelebb álló tájékoztatást javasolt, és épp a külügyminisztérium, valamint a Fehér Ház volt az, amely egy torzított verziót engedett át.

A politikai jelentősége ennek hatalmas lehet. Bár egyelőre nem teljesen tiszta, hogy mi volt a kormányzati motiváció, a kontextushoz mindenképp hozzátartozik az, hogy akkoriban javában zajlott az elnökválasztási kampány, és Barack Obama egyik legfontosabb üzenete épp az volt, hogy Oszama bin Laden megölésével és egyéb militáns vezetők likvidálásával sikerült meggyengíteni az al-Kaidát. “Oszama bin Laden halott, a General Motors pedig él” - ismételgette a kampány során Joe Biden alelnök. Ebbe a jól hangzó történetbe nem igazán passzolt volna az, hogy az al-Kaida megölte az Egyesült Államok egyik vezető diplomatáját és három másik amerikait, nem mellesleg a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóján.

A Fehér Háznak most szembesülnie kell azzal a váddal, hogy politikai számításból félrevezette a választókat egy fontos ügyben. Kemény hetek várnak az Obama-kormányzatra, a republikánusok és az ügy részleteire kíváncsi újságírók nem fognak leszállni róluk. És akkor azt még meg sem említettük, hogy a vasárnapi talkshowk másik vezető témája az volt, hogy az adóhivatal a héten elismerte, szigorúbb ellenőrzés alá vette a demokratákkal szembenálló, konzervatív szervezeteket.