potus & co

Bő egy évvel ezelőtt már szóba került itt a blogon, hogy Wisconsin állam republikánus kormányzója, Scott Walker feldühítette a demokratákhoz húzó szakszervezeteket azzal, hogy megnyirbálta munkaügyi jogosultságaikat. A konfliktus olyannyira elmérgesedett, hogy most épp arról fognak dönteni a wisconsiniak, hogy visszahívják-e Walkert a kormányzói posztról vagy sem.

Wisconsin azon államok közé tartozik, ahol bizonyos feltételek teljesülése (pl. megfelelő számú összegyűjtött aláírás) esetén a hivatali idő letelte előtt is vissza lehet hívni a vezető tisztviselőket. A választók nem is csak a visszahívásról döntenek, hanem a cserére is lehetőségük van, egy demokrata jelölt (Tom Barrett milwaukee-i polgármester) is indul a választáson, így ha ő több voksot kap Walkernél, akkor egyből el is foglalhatja a kormányzói posztot.

Minden felmérés azt mutatja, hogy Walker az erősebb jelölt, az utóbbi napokban azonban csökkent Barrett hátránya, így kétesélyesnek tűnik a választás. Nemcsak a várható izgalom miatt lesz azonban érdemes figyelni az eredményre, hanem azért is, mert országos jelentőséggel is bír a szavazás kimenetele.

Wisconsinban ugyanis nagyjából az játszódik le kicsiben, amiről az elnökválasztási kampány is szól. A korábban súlyos adósságokkal küszködő állam pénzügyi helyzetetét Walker megszorító intézkedésekkel próbálta helyrehozni, amivel kivívta a teljes republikánus tábor elismerését. Szinte hősként tekintenek rá azért is, mert az erős lobbierővel szembeszállva megfosztotta kollektív tárgyalási joguktól a közalkalmazottakat. Walker így annak a republikánus törekvésnek lett a szimbolikus figurája, amely az állam szabályozó szerepének visszafogásában és a megszorító intézkedésekben látja a gazdaság talpraállításának egyetlen módját.

A helyi demokraták nem értenek ezzel egyet, ahogy Barack Obama elnök is azt mondja, hogy ugyan fontos egyensúlyba hozni az állami pénzügyeket, de a gazdasági növekedéshez szükség van állami beruházásokra is (és ezeket fedező adóemelésekre). Bár Obama személyesen távol tartotta magát a helyi kampánytól, a két párt támogatói az ország legkülönbözőbb részeiből beszálltak a versenybe. A New York Times szerint példátlanul sok pénzt, több mint 60 millió dollárt költöttek a kampányra, ami szintén jelzi, hogy milyen nagy tétet tulajdonítanak a különböző politikai szereplők a választásnak.

Volt még március elején az a bizonyos szuperkedd, amely azonban végül mégsem alakult túlságosan szuperül. Nem dőlt el akkor semmi, csak egy közepesen izgalmas fordulója volt Mitt Romney és Rick Santorum kínkeserves küzdelmének.

A republikánus előválasztás azóta lényegében eldőlt, így az egyes államokban sorra kerülő szavazásoknak elvileg nincs tétjük. A május 8-át mégis nyugodtan lehetne szuperkeddnek hívni, ugyanis egy csomó érdekes fejleményt hozott. Igaz, ezúttal nemcsak republikánus előválasztások zajlottak, hanem ezeket kísérte több egyéb szavazás is. Nézzük sorban, melyiknek milyen jelentősége van.

A nagy vesztes
Indiana államban szavaztak arról is, hogy melyik republikánus politikus induljon az állam egyik szenátusi helyéért. Ezt a mandátumot jelenleg Dick Lugar birtokolja, aki 35 éve képviseli Indianát a szövetségi szenátusban. Hatszor választották meg, most azonban ez a szép sorozat befejeződni látszik, Lugar ugyanis elbukta az előválasztási küzdelmet a konzervatív tea party mozgalom által támogatott Richard Mourdockkal szemben. Ez az eredmény jelzi, hogy a kemény megszorító politikát és a washingtoni törvényhozás megújulását követelő konzervatív mozgalom továbbra is erős a párton belül.

A börtöntöltelék
Az ugyan biztosra vehető, hogy a demokraták elnökjelöltje Barack Obama lesz, az előválasztási folyamat ettől függetlenül szép csendben zajlik ennél a pártnál is. A keddi nyugat-virginiai szavazáson az amerikai elnöknek egy meglehetősen furcsa ellenfele akadt Keith Russell Judd személyében, a férfi ugyanis jelenleg 210 hónapos börtönbüntetését tölti zsarolási kísérletért. Judd ráadásul nem is szerepelt rosszul: több megyében is le tudta győzni Obamát, és így elvileg rendelkezhet egy küldöttel az augusztusi észak-karolinai elnökjelölő konvención.

Egy furcsa ellenfele akadt - Forrás: Flickr/White House

Ez nyilván nem veszélyezteti Obama jelölését, de a Politico emlékeztet rá, hogy nem ez az első alkalom, hogy az előválasztások során a szavazók elégedetlenségüket fejezték ki a várható demokrata jelölttel szemben. Márciusban az oklahomai előválasztáson szintén több megyében veszített Obama, akkor egy abortuszellenes aktivistával szemben.

A melegházasság
Észak-Karolinában az előválasztások mellett népszavazást is tartottak az állam alkotmányának egy olyan módosításáról, amely kimondja, hogy házasság csak férfi és nő között létezhet. A szavazók túlnyomó többsége igennel voksolt, így Észak-Karolina a 30. olyan állam lett az Egyesült Államokban, amely tiltja a melegházasságot. Ez a népszavazás egy különösen kényes helyzetben éri a Fehér Házat, az utóbbi napokban a kormányzatot ugyanis magyarázkodásra kényszerítette az, hogy Joe Biden alelnök vasárnap egy interjúban kijelentette, támogatja a melegházasságot. Ez a nézet nem passzol a hivatalos Fehér Ház-i állásponthoz, amely szerint az elnök egyelőre nem kötelezte el magát a melegházasság ügyében. Az elnök azt a kissé nehezen megfogható nézetet képviseli, hogy ugyan nem támogatja nyíltan, hogy a melegek házasodhassanak, viszont ellenzi ennek az intézménynek a tiltását.

A kihívó
És végül Wisconsin. Ebben az államban június 5-én tartanak egy úgynevezett visszahívási választást, amely lényegében arról szól, hogy helyén maradhat-e a Scott Walker reublikánus kormányzó. Kedden arról döntöttek a helyi demokraták, hogy kit indítanak ellene, és ezt az előválasztást Milwaukee polgármestere, Tom Barrett nyerte meg. Barrettnek sikerült legyőznie a szakszervezetek által támogatott jelöltet, aminek a jelentőségét az adja, hogy Walker visszahívását épp a szakszervezetek elleni intézkedései miatt kezdeményezték ellenfelei.