Jön a leszámolás

“Itt nincsenek győztesek” - jelentette ki Barack Obama csütörtök délelőtt, amikor a kormányzati leállás körüli politikai helyzetet elemezte. Kedves volt tőle, hogy ezt mondta, de persze mindenki tudta, hogy ami történt, az hatalmas diadal volt általában a demokratáknak és személyesen neki is.

A republikánusok a padlón vannak, és a vérző orrukat törölgetik. Olyan megalázó vereséget szenvedtek, amilyenre ritkán látni példát.

A kormányzati hivatalokat újraindító és az adósságplafont felemelő megállapodásnak gyakorlatilag egyetlen olyan eleme sincs, amit eredményként tudnának felmutatni. Ők idézték elő a kormányzati leállást az egészségügyi reformmal kapcsolatos követeléseikkel. Először azt akarták, hogy megvonják a finanszírozásához szükséges forrásokat, majd később előálltak azzal, hogy ha ez nem lehetséges, akkor legalább halasszák el a reform fontosabb elemeit.

Egyik sem jött össze. A szerda esti megállapodásba csak annyi került bele, hogy ellenőrizni fogják, tényleg a rászorulók kapjanak állami támogatást az egészségbiztosítás kiterjesztését célzó reform keretében. Ez ugyanakkor nem jelent valódi változást, mert az ellenőrzés már eddig és része volt a reformnak.

Az egyetlen közvetlen előny talán az lehet a republikánusok számára, hogy most kénytelenek lesznek szembenézni a saját megosztottságukkal. Az elmúlt hetek ugyanis minden korábbinál nyilvánvalóbbá tették azt, hogy súlyos feszültség van a párton belül.

Ted Cruz (középen) és Mike Lee (balra). Szövetségesek a harcban - Forrás: AFP

A kormányzati leálláshoz vezető stratégiát a keményvonalas konzervatívok erőltették, élen Ted Cruz szenátorral. A szerintük a gazdaságnak súlyos károkat okozó egészségügyi reform megállítása számukra szent cél, és szerintük mindent alá kell rendelni ennek eléréséhez. A többi republikánus ugyan szintén ellenzi az Obamacare néven emlegetett törvényt, de tisztában voltak azzal, hogy a demokraták soha nem fognak belemenni a legfelsőbb bíróság által is alkotmányosnak ítélt reform visszavonásába. Néhányan nyilvánosan is tiltakoztak a Cruz-féle stratégia követése ellen, de végül többé-kevésbé egységesen támogatták ezt.

Ha előre látták a kudarcot, akkor miért mentek bele ebbe az utcába? Leginkább talán azért, mert mindennél jobban tartottak attól, hogy a nézetkülönbségek nyílt szakadáshoz vezetnek. Tudták, hogy ha nem mutatnak egységet, akkor eleve nincs is esélyük a szorosan összezáró demokratákkal szemben.

Sok képviselő és szenátor döntésébe nyilván belejátszott az is, hogy féltek attól, ha szembeszállnak a keményvonalas konzervatívokkal, akkor a következő választáson ez visszaüthet rájuk. A Cruzt és társait körülrajongó tea party mozgalom már több mérsékeltként számon tartott republikánus politikust kiütött a nyeregből az elmúlt néhány választáson.

Most persze már nyilvánvaló, hogy a republikánusok elszámították magukat. Az utóbbi hetekben rohamosan csökkent a népszerűségük, és rá kellett jönniük arra, hogy valahogy rendeziük kell ezt a mostanra nyílt belháborúvá fajult feszültséget.

“Erősebb vezetésre van szükségünk, valahogy vissza kell fogni ezeket a srácokat, akik azt hiszik, hogy ők tudják mindenre a megoldást” - mondta a Washington Postnak Trent Lott, a szenátusi republikánusok korábbi vezetője. Nem valószínű azonban, hogy a Lott által emlegetett srácok olyan könnyen hagyni fogják, hogy a sarokba állítsák őket. “Legyetek felpörögve. Fel fogjuk rázni a dolgokat 2014-ben” - szólította fel híveit a keményvonalas konzervatívok körében népszerű Sarah Palin korábbi alelnökjelölt, utalva a jövőre esedékes törvényhozási választásokra.

Egyik oldal sem fogja könnyen adni magát, így várhatóan senki nem mondhatja majd, hogy ennek a leszámolásnak nem lesz egyértelmű győztese és vesztese.

0 Tovább

Az állampolgár

A férfi a középkorú és középosztálybeli amerikai apukák egyenruháját viselte. Galléros póló, bermuda nadrág, sportcipő és boka fölé felhúzott fehér zokni. Nem éppen fenyegető megjelenés, pedig a férfi a harciasságáról híres.

Ted Cruz szenátort láttam így felöltözve egy júliusi vasárnapon a Washingtonnal szomszédos Alexandria kikötőjében. A negyvenes éveiben járó Cruz a családjával üldögélt egy padon, és egykedvűen fogadta, ahogy fotózgatni kezdtem.

Ted Cruz a kép jobboldalán

Bár hivatásszerűen követem az amerikai politikát, be kell vallanom, hogy a szenátorok többségét nem ismerném fel. Ted Cruz arca (amelynek jellegzetes karaktert kölcsönöz az akkurátusan oldalra fésült frizura) azonban azonnal beugrott, ő ugyanis rövid idő alatt országosan ismertté vált mint a republikánus párt keményvonalas konzervatív irányzatának egyik legharsányabb képviselője.

Cruz annak ellenére rendelkezik komoly ismertséggel, hogy csak idén januárban került be a szenátusba. A szenátorokra általában jellemző, hogy kezdetben igyekeznek csendben ismerkedni a tereppel. Ezt csinálták még az olyan eleve ismert figurák is, mint Hillary Clinton vagy Barack Obama. Az őket övező hatalmas médiaérdeklődés ellenére láthatóan próbálták megadni a régebb óta szolgáló szenátoroknak kijáró tiszteletet.

Ted Cruz azonban más pályát követ. Nem érzi úgy, hogy meg kellene hunyászkodnia a tapasztaltabb kollégái előtt. Egy márciusi bizottsági meghallgatáson nekiment például Dianne Feinstein demokrata szenátornak, miközben a fegyverszabályozásról vitatkoztak. Feinstein a szabályok szigorítását szorgalmazza régóta, Cruz pedig ellenzi, és amikor ezt kemény kérdések formájában jelezte is, akkor - ahogy arra a Washington Post emlékeztetett egy múlt heti cikkben - a demokrata szenátor így fakadt ki: “Nem hatodik osztályos iskolás vagyok. Szenátor úr, húsz éve vagyok ebben a bizottságban”.

Cruznak voltak súrlódásai saját párttársaival is. John McCain például bolondnak nevezte, amiért kritizálta a kormányzati drónpolitikát. Legutóbb pedig azzal vonta magára a többiek haragját, hogy jelezte, esze ágában sincs támogatni egyik hivatalban lévő republikánus szenátort sem a rájuk váró előválasztásokon.

Néha nehéz is eldönteni, hogy ki ellen - a demokraták vagy pedig a szerinte kompromittálódott republikánus elit - is küzd igazán. Cruz ugyanis igyekszik egy olyan irányvonalat követni, amelybe a másik oldallal kötött kompromisszumok nem férnek bele, és ebben a törekvésében gyakran szembekerül saját kollégáival.

Jó példa erre az, hogy most azt szeretné, a közelgő költségvetési alkudozásokon az legyen a republikánusok pozíciója, hogy csak akkor hajlandók hozzájárulni a kormányzati gépezet finanszírozásához, ha megvonnak mindenféle forrást az Obama első ciklusa alatt elfogadott egészségügyi reformtól. Mivel a demokraták ebbe biztosan nem mennének bele, így egy ilyen taktika a kormányzat leállásához vezetne.

Megvonná a forrást az egészségügyi reformtól - Forrás: AFP

Miután több republikánus szenátor is jelezte, hogy nem értenek egyet Cruz ötletével, így nem valószínű, hogy lesz bármi is belőle, de az újonc szenátor addig is egyre népszerűbbé válik a konzervatív republikánus körökben. Már meg is kezdődött a találgatás arról, hogy esetleg ő is elindul a jelöltségért a 2016-os elnökválasztáson, és ugyan ő még nem beszél erről nyíltan, tett már erre utaló lépéseket.

Ezek közé tartozott, hogy múlt héten nyilvánosságra hozta születési anyakönyvi kivonatát. Ebből kiderül, hogy ugyan Kanadában született, de mivel az anyja amerikai állampolgár volt (az apja kubai), így ő is megkapta az állampolgárságot már a születésekor. Ez azért fontos részlet, mert az amerikai alkotmány szerint csak született állampolgárok tölthetik be az elnöki tisztséget.

Bár Cruz azt állítja, hogy a nyilvánosságra hozatalt pusztán a stábjánál érdeklődő újságírók kíváncsiságának kielégítése vezérelte, az elnökválasztási spekulációkat erősítette az is, hogy sietett kijelenteni, ugyan fogalma sincs róla, hogy a születésekor a kanadai állampolgárságot is megszerezte-e, de ha igen (márpedig úgy néz ki, hogy igen), akkor mindenképp le fog mondani róla.

Az amerikaiak által lesajnált szomszédhoz való hivatalos kötődést még a leghűségesebb rajongói sem bocsátanák meg neki.

0 Tovább

potus & co

blogavatar

Mi és miért történik az amerikai politikában? Egy blog egyenesen Washington DC-ből.

Legfrissebb bejegyzések

2013.08.26.

Utolsó kommentek