potus & co

Az előzetes adatok szerint minden úgy történt, ahogy arra már napok óta számítani lehetett. Mitt Romney sima győzelmet aratott Nevada államban, így most már elmondhatja magáról, hogy három államban is nyerni tudott (az eddigi ötből), és így még egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ő legyen a republikánusok jelöltje a novemberi elnökválasztáson. Negyven százalékos feldolgozottságnál Romney 42 százalékon állt, míg legfőbb riválisa, Newt Gingrich 26 százalékot ért el. A másik két versenyben lévő politikus közül Ron Paul 18, Rick Santorum pedig 13 százalékos támogatottságot szerzett.

A nevadai caucus (egy speciális, gyűlésekhez hasonló választási forma) eredménye azért sem túl nagy meglepetés, mert ezt az államot Romney-nak még a számára nem túl szép emlékű 2008-as kampányban is sikerült megnyernie. Akkor segített neki, hogy a helyi mormonok az átlagnál nagyobb arányban mentek el szavazni, és túlnyomó többségük rá voksolt.

Nyerési sorozatban van Romney - Forrás: flickr.com/photos/mittromney

Romney maga is mormon, és a mostani előválasztás során lényegében ez volt az első alkalom, hogy a vallása komolyan téma lett. A mormonokra az amerikai vallásos konzervatívok többsége gyanakodva tekint, és sokan közülük nem tekintik őket valódi kereszténynek. Egyelőre semmi jele ugyanakkor annak, hogy ez hátráltatná Romney-t, a floridai előválasztáson például meglehetősen jól szerepelt az evangélikus konzervatívok körében.

A nevadai adatok is azt mutatják, hogy széles körű támogatással tudott nyerni. Támogatói között nemcsak vallásos konzervatívokat, hanem az állami kiadások visszafogását követelő Tea Party mozgalom szimpatizánsait is megtalálni.

A nagy kérdés az, hogy vajon ez a harmadik győzelem megállíthatatlanná teszi-e Romney-t. Első ránézésre úgy tűnik, hogy igen, de ez a kampány annyi meglepetéssel szolgált már, hogy nem érdemes mérget venni semmire. A jelöltség végső soron annak alapján fog eldőlni , hogy az egyes indulók hány küldöttet tudnak maguk mögött az augusztusi republikánus konvención, és egyelőre csak ezeknek a töredékéről született döntés.

Az eddigi fordulók azt mutatták, hogy Romney számára a legnagyobb veszélyt az őt gyanakodva figyelő mélykonzervatív szavazók jelentik, és az ő szavazatuk továbbra is megoszlik két politikus (Newt Gingrich és Rick Santorum) között. Ha egyikük kiszáll, és koncentrálódik a támogatottság, akkor új lendületet kaphat a konzervatív vonal. Gingrich mindenesetre a nevadai forduló után jelezte, hogy nem adja fel, és úgy számol, hogy az áprilisi texasi előválasztásra behozza lemaradását Romney-val szemben.

Talán változtat a verseny dinamikáján az is, hogy Barack Obama jelenlegi elnök számára kedvező hírek érkeztek a héten. Minden hónap első péntekén közlik az amerikai állásadatokat, és a mostaniak azt mutatták, hogy a várakozásoknál jobban alakult a munkaügyi helyzet. A munkanélküliségi arány 8,3 százalékra csökkent, ahol utoljára három évvel ezelőtt állt. Ez persze még mindig túl magas ahhoz, hogy Obama diadalmenetbe kezdjen, viszont nem igazán passzol Romney fő üzenetéhez sem, amelynek lényege épp az, hogy ő az, aki képes lendületbe hozni a gazdaságot.

Ha az derül ki, hogy a mostani főnök is meg tudja ezt oldani, akkor rá nem feltétlenül lesz szükség. Márpedig - az eddigi előválasztási exit pollok szerint  - épp az Romney legfőbb erőssége, hogy a republikánusok róla tudják leginkább elképzelni, hogy le tudja győzni Obamát. Képlékeny tehát a helyzet, születhetnek még meglepetések a kampány minden szintjén.

Szegény Jon Huntsmant épp akkor emlegették a legtöbbet a republikánus tévévitáról szóló hírekben, amikor úgy döntött, hogy nem megy el a rendezvényre. A felmérések szerint elhanyagolható támogatottsággal rendelkező Huntsman az eheti Las Vegas-i vitát hagyta ki tiltakozásul amiatt, hogy Nevada állam bejelentette, a vártnál korábban, január 14-én akarják tartani a jelölőgyűlésüket. Ezt felháborodással fogadták New Hampshire-ben (azon kevés államok egyikében, ahol történetesen Huntsman mutat némi életjelet), ahol 1976 óta hagyományosan az elnökválasztási küzdelem első előválasztását tartják.

A nevadaiak október 5-én jelentették be a dátumot, azóta kisebb háború dúlt az előválasztási naptár körül. A New Hampshire-i törvények szerint ugyanis az előválasztást legalább hét nappal a következő “hasonló választás” előtt (és a hagyomány szerint lehetőleg kedden) kell megtartani, január 3-a azonban már le van foglalva Iowa állam számára.

A “hasonló választás” arra utal, hogy kétféle módon döntenek az egyes államok arról, hogy az adott párton belül mely jelöltet akarják indítani az elnökválasztáson. Vannak a primary-k, amiket az egyszerűség kedvéért hívjunk előválasztásnak: ilyenkor egy hagyományos fülkés-szavazólapos módszerrel döntenek a helyiek a jelöltekről. És vannak az úgynevezett caucusok, amikor gyűléseket hívnak össze, és ott órákon át tartó jelölési folyamat során dől el, ki lesz a győztes. Iowában caucust tartanak, New Hampshire-ben primary-t.

Tehát, visszatérve a dátumra, ha maradt volna a január 14-i nevadai időpont, akkor New Hampshire beszorult volna Nevada és Iowa közé. Vagy fel kellett volna adni a keddi hagyományt, vagy pedig túl közel kerültek volna a nevadai caucushoz. Elsőre ugyan nem feltétlenül látni ennek a közelségnek fontosságát, de a New Hampshire-iek attól tartottak, hogy ha egyből utánuk következik egy választás, akkor azzal az állam sokat veszít politikai jelentőségéből (kicsi államként amúgy nem sok szerepet játszanak az országos politikában ettől az előválasztástól eltekintve), hiszen ahogy vége a szavazásnak, egyből tovább is irányul a figyelem a következő államra.

A vita rendezését nehezítette, hogy valójában nem is elsősorban a nevadaiakat lehetett okolni a konfliktusért. Ők ugyanis már csak akkor szánták el magukat erre a döntésre, amikor Florida bejelentette, hogy január 31-én fogja tartani az ottani előválasztást. Ezzel aztán teljesen felborult a republikánus pártvezetés (mivel a demokraták jelöltje minden bizonnyal Barack Obama elnök lesz, így most csak a republikánus oldal érdekes előválasztási szempontból) eredeti terve, amely szerint az egész előválasztási folyamat februárban indult volna el.

A szombati döntés értelmében február 4-én lesz a nevadai caucus. New Hampshire várhatóan január 10-ére fogja kiírni a saját előválasztását, és mivel a következő, dél-karolinai forduló csak január 21-én lesz, így bőven lesz idejük az oda irányuló figyelem kiélvezésére. A nevadaiak pedig vigasztalódhatnak azzal, hogy az országos pártvezetés megígérte nekik, hogy VIP-szobákhoz juthatnak majd a jövő nyári republikánus konvención, ahol a végső szót kimondják arról, ki lesz a republikánus kihívója Barack Obamának a novemberi elnökválasztáson.