potus & co

Szegény Jeb Bushnak nincs szerencséje. Épp akkor jön Washingtonba a könyvét promotálni, amikor az egész városon eluralkodott a hókrízistől való félelem. Kedden tele voltak a hírek a vészjósló időjárási előrejelzésekkel, és én még az áramszolgáltatótól is kaptam egy telefonhívást, amelyben felhívták a figyelmemet arra a fizikai törvényszerűségre, hogy ha nagy mennyiségű hó esik a fákra, akkor egyes ágak letörhetnek, és elszakíthatják a vezetékeket, ami áramkimaradást okozhat.

Végül mégsem alakult annyira durván a helyzet, a hó ugyan esik, de szinte azonnal el is olvad. A város azonban ennek ellenére is kihaltnak tűnik, alig látni valakit az utcán, és a reggelenként tömött kávézók is üresen konganak.

Nem a legjobb alkalom tehát ez a washingtoni szereplésre, Jeb Bushnak azonban akadnak egyéb problémái is. A 41. elnök (George Bush) fia és a 43. elnök (George W. Bush) testvére a bevándorlás reformjáról írt könyvet (egy társszerzővel közösen), amelyért most saját párttársai részéről érik kritikák.

Jeb Bush (balra) tavaly Mitt Romney társaságában - Forrás: AFP

A korábban Florida államot kormányzó, spanyolul tökéletesen beszélő Jeb Bush (akinek nem mellesleg a felesége mexikói származású) eddig a republikánus párt mérsékelt szárnyához tartozott a bevándorlási reformot illetően. A tavalyi elnökválasztási kampányban például keményen bírálta a pártját, amiért annak meghatározó figurái számára a reform kimerült abban, hogy szigorúan fel kell lépni az illegális bevándorlókkal szemben.

Ezért tűnk most meglepetésnek az, hogy Bush a könyvben egy meglehetősen keményvonalas javaslattal áll elő. Ennek lényege az, hogy ugyan meg kell adni a lehetőséget az itt élő illegális bevándorlóknak a törvényes tartózkodásra, de Bush hozzáteszi azt is, hogy ha állampolgárságot akarnak szerezni, akkor előtte vissza kellene menniük a hazájukba.

Ez szigorúbb annál, mint amit a republikánus törvényhozók javasoltak az utóbbi hetekben, akik közül most többen értetlenül fogadják Bush elképzelését. “Váratlanul ért ez a javaslat, és aláássa azt, amit most tenni próbálunk” - idézte a Washington Post Lindsey Graham republikánus szenátort, aki tagja annak a demokrata és republikánus törvényhozókat is magában foglaló csoportnak, amely egy kétpárti reformtervezeten dolgozik.

Közben beindultak a találgatások, hogy Bush javaslata valójában része a 2016-os elnökválasztási kampányra való esetleges felkészülésének. A spekulálók szerint az egykori kormányzó azért állt elő egy szigorú elképzeléssel, mert így akarja elnyerni a választásban várhatóan kulcsszerepet játszó konzervatív bázis bizalmát. Ennek ugyanakkor ellentmond az, hogy más kérdésekben kifejezetten liberális álláspontot képvisel: a költségvetési vitában hajlandó lenne például elfogadni további bevételnövelő intézkedéseket, igaz, cserében elvárná, hogy a demokraták menjenek bele a nagy szociális ellátó rendszerek megreformálásába.

Bush környezetének tagjai szerint a bevándorlási javaslat mögött nem kell semmilyen hátsó szándékokat keresni, valójában ugyanis csak arról van szó, hogy a könyvet tavaly írta, amikor egy ilyen állampolgársági elképzelés még kifejezetten mérsékeltnek számított volna republikánus körökben. Azóta sokat enyhült a republikánusok szigorúsága (nyilván nem függetlenül attól, hogy az elnökválasztáson a bevándorlási kérdésre különösen érzékenyen tekintő latin szavazók túlnyomó többsége Obamára szavazott), és gyakorlatilag beelőzték Busht.

Bármi is volt a veterán politikus szándéka az állampolgársági javaslattal, azt nyilvánvalóvá tette, hogy fontolgatja az indulást 2016-ban. “Nem mondom azt, hogy igen. Egyszerűen csak nem mondom azt, hogy nem” - fogalmazott Bush az MSNBC csatornának adott interjúban.

A körülményes, óvatoskodó megfogalmazások által jellemzett politikai nyelvezetben ez egy határozott szándéknyilatkozatként is értelmezhető, bár Bush valószínűleg ennél simább belépőt szeretett volna. És akkor még nem is beszéltünk az elnöki székből rendkívül alacsony népszerűségi mutatók mellett távozó testvérének hosszú árnyékáról, amivel szintén meg kell majd küzdenie, ha komolyan gondolja az indulást.

Pár éve volt szerencsém eltölteni néhány napot a napfényes Miamiban. Bár tényleg nem lehetett panasz az időjárásra - a nap valóban hétágra sütött, legfeljebb a magas páratartalom volt kissé zavaró -, és még Miami Beach sem volt kifejezetten messze, az időm nagy részét egy rettentően erősen légkondicionált hotel ablaktalan helyiségeiben töltöttem. Egy konferencia előadásait hallgattam a bevándorlásról, ami Magyarországon nem feltétlenül forró téma, az Egyesült Államokban viszont a legfontosabb társadalmi kérdések közé tartozik.

Nem is csak fontos, hanem nagyon ellentmondásos is, amellyel a politika annak ellenére nem tud kezdeni, hogy viszonylag egyszerű - vagy legalábbis egyszerűen leírható - problémáról van szó. A helyzet ugyanis a következő: az ország tele van több milliónyi illegális bevándorlóval, akiknek száma ráadásul egyre nő, mert az Egyesült Államok továbbra is vonzó célpont a jobb életre vágyó embereknek. Ezeknek az embereknek egy jelentős része dolgozik, tanul, tehát mondhatjuk azt, hogy hasznos tagjai a társadalomnak, de közben mégiscsak törvénytelenül vannak jelen az országban.

Ocean Drive, Miami - Forrás: saját fotó

Ez nyilván nem egy normális állapot, és adódik az a megoldás, hogy ha már ott vannak, és tisztességesen is viselkednek, akkor kapják meg a törvényes lehetőséget a maradásra. Erre mondják ugyanakkor sokan azt, hogy ez valójában a törvénytelen cselekedet jutalmazása lenne, és kitolást jelentene a jogkövető állampolgárokkal szemben, arról nem is beszélve, hogy újabb milliókat ösztönözne illegális bevándorlásra.

Nehéz ebben igazságot tenni, és egyelőre nem is sikerült. Még az előző elnök, George W. Bush idején volt egy nekibuzdulás, de az csúnya kudarcot vallott. Bushék azzal próbálkoztak, hogy ötvözzék a két nézőpontot: egyrészt teremtsék meg a lehetőséget a régóta ott élő, dolgozó vagy tanuló embereknek az állampolgárságra, másrészt pedig szigorítsák meg a határok ellenőrzését, hogy gátat szabjanak az újabb illegális bevándorlók további áradatának. Ez a reformpróbálkozás ugyanakkor elbukott, nem kis részben azért, mert a republikánusok keménymagja nem volt hajlandó lenyelni az amnesztiának is beillő állampolgársági lehetőséget.

Az ügyben azóta sincs előrelépés. Barack Obama ugyan a 2008-as kampányban sok más mellett azt is megígérte, hogy megreformálja a bevándorlás rendszerét, de a megvalósítás elmaradt. Nem mintha sok lehetősége lett volna rá, miután 2010-ben a republikánusok irányítása alá került a képviselőház, ráadásul bekerült sok olyan képviselő, akik még a korábbiaknál is keményvonalasabb konzervatívoknak bizonyultak többek között a bevándorlás kérdésében is.

A kongresszus támogatása nélkül az amerikai elnök nem sokat tud tenni a legtöbb belpolitikai kérdésben, Obama azonban most egy látványos manőverrel kikerülte a törvényhozást, és pénteken bejelentette, hogy elnöki rendelkezésként előírja azt, hogy az illegális bevándorlók egy jelentős része mentesül a kitoloncolás veszélyétől, és még munkavállalási lehetőséghez is jut. Konkrétan azokról a 16 és 30 év közötti fiatalokról van szó, akik már legalább öt évet eltöltöttek az országban, és tanulnak, esetleg már diplomát is szereztek, vagy pedig a hadseregben szolgálnak. Az állampolgárság lehetősége ugyan nem nyílik meg előttük, de hozzájuthatnak egy kétévente megújítható munkavállalási engedélyhez, attól pedig egyáltalán nem kell tartaniuk, hogy hazaküldik őket.

Bevándorlók buliznak Miamiban - Forrás: saját fotó

Ez az intézkedés egy korábban Obama által támogatott törvényjavaslatnak a felpuhított verziója. A reakciókat olvasgatva a bevándorlók és az őket támogató szervezetek nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták az elnök bejelentését, de vannak azért fenntartások is. Egyrészt ez az intézkedés csak a bevándorlók egy része számára jelent könnyebbséget (becslések szerint 800 ezren lehetnek, akikre vonatkozik a rendelet, de rajtuk kívül van még több millió illegális bevándorló), másrészt mivel ez egy elnöki rendelkezés, ezért nagyon könnyen meg is változtatható. Nem kell hozzá semmi más, mint hogy a novemberi elnökválasztáson egy olyan ember kerüljön a Fehér Házba, aki nem ért egyet ezzel a lépéssel.

Azt nem tudjuk, hogy Obama ellenfele, a republikánus Mitt Romney mit tenne a rendelkezéssel, egyelőre nem válaszolt ugyanis arra a kérdésre, hogy győzelme esetén visszavonná-e azt. Azt viszont tudjuk, hogy az előválasztások során tartotta magát a párt konzervatív szárnyának irányvonalához, és mereven elzárkózott attól, hogy megnyissák a lehetőséget az állampolgárság felé az illegális bevándorlóknak. A jelöltség megszerzése óta ugyanakkor kevésbé kategorikusan nyilatkozik a témáról, amelyről a republikánus párton belül is egyre látványosabb vita zajlik. Vannak ugyanis többen, akik szerint nem vezet sehova az, ha a bevándorlási probléma egyedüli megoldásának a kitoloncolásokat és a határok megerősítését tartják.

Ezt nem is csak a nemzetgazdasági felismerés (sok cégvezető mondja, hogy a bevándorlók rendkívül fontos szerepet játszanak a gazdaság működésében) vagy a humanitárius szempontok mondatják velük, hanem a saját politikai érdekeik is. Az illegális bevándorlók ugyan természetesen nem tudnak szavazni, de a rokonaik, barátaik közül sokan igen. A bevándorlók nagy része ugyanis latin országokból érkezik, és az állampolgársággal is rendelkező spanyol anyanyelvű közösség egyre meghatározóbb szerepet játszik a politikában is.

Nem más figyelmeztette ennek jelentőségére a republikánus pártot, mint Jeb Bush, az előző elnök testvére. Bush annak a Floridának volt korábban a kormányzója, amelynek meghatározó városa a bevezetőben emlegetett Miami. Amikor esténként kimentem a légkondicionált hotelből a tengerparti kocsmákhoz, sokkal több spanyol szót hallottam, mint angolt. A gyenge amerikai söröket és mojito koktélokat kortyolgató vendégek között biztosan voltak olyanok, akik jogosultak a szavazásra, és szívükön viselik az illegális bevándorlók sorsát. Obama most feléjük tett egy látványos gesztust az elnöki rendelkezéssel. Kérdés, mit lép majd erre Mitt Romney.