“Hogy bízhatsz meg benne?” - Bob Woodward tavalyi könyve szerint ezt kérdezte Obamától egyik bizalmasa, amikor az a 2008-as választási győzelme után előállt azzal, külügyminiszteri posztot ajánl legnagyobb párton belüli riválisának, Hillary Clintonnak. Sok politikai elemző is rácsodálkozott a döntésre, és kormányon belüli villongásokat vizionáltak a két politikus között, akik néhány hónappal korábban egy meglehetősen durva kampányban versengtek a demokrata elnökjelöltség elnyeréséért.

Ezek az aggodalmak alaptalannak bizonyultak. Clintonnak talán nem sikerült beférkőznie Obama legszűkebb köreibe, de stabil tagja a kormányzatnak, és külügyminiszterként részese a legsúlyosabb nemzetbiztonsági döntéseknek. Most pedig tényleg eljött az a pillanat, amikor szinte felbecsülhetetlen segítséget jelent az elnök számára.


Clinton és Obama 2009 nyarán Kairóban - Forrás: flickr.com/whitehouse

A forrongó egyiptomi helyzetet követők fél szemmel az Egyesült Államokat figyelték, várva, hogy mit reagál Washington a szoros szövetségeseként számon tartott Hoszni Mubarak elnök távozását követelő tömegtüntetésekre. Kapóra jött tehát Obamának, hogy külügyminisztere személyesen is jól ismeri Mubarakot még férjének, Bill Clintonnak az elnöksége idejéből. Az egykori first ladynek különösen jó a viszonya az egyiptomi elnök feleségével, és egy 2009-es interjúban kijelentette, hogy a Mubarak-házaspárt családi barátnak tekinti. Ezzel kivívta jogvédők haragját, és kemény kérdéseket kapott arról, hogy külügyminiszterként mennyire alkalmas a diktatórikus rezsimek kezelésére.

Most ugyanakkor épp ő az, aki kézben tartja a szálakat, miután a Politico szerint Barack Obama egy szombati megbeszélésen feladatául adta, hogy csiszolja és képviselje az egyiptomi helyzetre adandó választ. Bár Obama is megszólalt kétszer az elmúlt napokban, Clinton interjút adott az öt nagy vasárnap reggeli tévéműsornak az egyiptomi helyzetről, és ezzel ő lett a finoman egyensúlyozó reakció megszemélyesítője. Clinton ötlete volt az is, hogy küldjék Kairóba Frank Wisner egykori ottani nagykövetet, aki személyesen jól ismeri Mubarakot. Wisner közvetítette az elnök felé azt az üzenetet, hogy Washington nem támogatja a további hatalmon maradását.

“Hillary tudja, hogy Mubarak egy diktáror, és nem közeli barátok” - idézett a Politico egy korábbi vezető amerikai diplomatát, aki szerint azonban ez az ismeretség van annyira mély, hogy tudja, “ez a fickó nem Szaddám Huszein, és talán épp ő volt az, aki megmondta a hadseregnek, hogy ne lőjenek a tömegbe”. Obamának biztosan jól jött a kritikus pillanatban egy ilyen tanácsadó, és még egyszer megerősítve érezheti magát a 2008 végén meghozott, akkoriban sokat vitatott személyügyi döntésében.