Több mint egy hete voltak a bostoni robbantások, de mintha kicsit még távolibbnak tűnnének. Nyilván a támadással kapcsolatos hírek töltötték meg leginkább az újságok címlapját, de nem szorították ki teljesen az egyéb történéseket (például a fegyverszabályozás kérdését), és nem látni a jeleit valamiféle nagy nemzeti önvizsgálatnak sem. Nem valószínű például, hogy lényegi változások jönnek az általános biztonsági intézkedésekben, például a közlekedési hatóságok is azt jelentették be, hogy nem lefújják, hanem csak elhalasztják annak engedélyezését, hogy zsebkéseket fel lehessen vinni a repülőkre.

Ahogy mondani szokás, az élet tehát ment tovább, aminek a legegyértelműbb jele volt, hogy amikor Bostonban egy héttel a robbantás után néma megemlékezést tartottak, akkor a gyalogosok megálltak, de az autós forgalom haladt tovább. Néhány sofőr ugyan leállította az autóját, de aztán a türelmetlen taxisok dudálgatására mégis elindultak.

Van azonban egy politikai ügy, amelyre lehet közvetlen hatása a terrorcselekménynek. A szenátus épp ezekben a hetekben tárgyalja a bevándorlási rendszer megreformálására tett javaslatot. A reform szokatlan módon viszonylag széles kétpárti támogatottsággal rendelkezik, de azért vannak bírálói, akiknek a hangja felerősödött, miután kiderült, hogy a robbantásokat bevándorlók követték el.

Két szenátor, Charles Schumer és Chuck Grassley egymásnak ugrott egy hétfői meghallgatáson 

Chuck Grassley republikánus szenátor volt az első, aki összekötötte a két ügyet, és jelezte, hogy szerinte a bevándorlási reformról a robbantások fényében kellene tárgyalni. Egy másik republikánus szenátor, Dan Coats pedig azt javasolta, hogy a történtek miatt inkább halasszák el a reform megvitatását egy-két hónappal. A halogatás valószínűleg rontana a csomag elfogadásának esélyein, a törvényjavaslatot ugyanis eleve nagy küszködés árán hozta össze a nyolcak bandájaként emlegetett, négy-négy republikánus és demokrata szenátorból álló csoport.

A reform egyik kényes pontja az, hogy megnyitná az állampolgársághoz vezető utat az országban jelenleg illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió bevándorló előtt. Vannak, akik szerint a robbantások azt bizonyítják, hogy ennek a szerintük engedékeny hozzáállásnak komoly veszélyei vannak.

Igaz ugyanakkor, hogy a bostoni támadás egyúttal a reform támogatói számára is jó érvként szolgálhat, ők ugyanis rámutathatnak arra, hogy a merénylők a jelenlegi, problémásan működő rendszerben tudták megvetni a lábukat az Egyesült Államokban (a két fiú a szüleivel érkezett ide még gyerekként, a fiatalabbik azóta állampolgárságot is szerzett, de a testvére is legálisan tartózkodott az országban). Ahogy a reformtörekvés egyik vezéralakja, a republikánus Marco Rubio fogalmazott egy hétfői közleményben: “A támadás megerősíti azt, hogy a bevándorlási reformnak egy hosszú, nyitott és transzparens folyamatnak kell lennie, amelyben megválaszolunk minden fontos kérdést a törvényről. De ettől még a mostani rendszer működésképtelen, és meg kell javítanunk.”