potus & co

Bár nincs semmi nyoma annak, hogy Bill Clinton valaha is nyilvánosan kiejtette volna a száján, a kifejezés mégis összenőtt a személyével, illetve elnökségének időszakával. A triangulationről, vagyis a háromszögesítésről van szó, amivel azt a politikai stratégiát szokták leírni, amelyet Clinton követett, mután 1994-ben pártja csúnyán kikapott a félidős választásokon.

Clinton talán nem használta ezt a szót, akkori politikai tanácsadója, Dick Morris (akivel aztán később nagyon megromlott a viszonya) azonban azt magyarázta újságíróknak, hogy az elnök pozícióját úgy kell elképzelni, hogy van egy háromszög, amelynek alapjának két szélén találhatók a pártok, a felettük és nagyjából középen lévő harmadik csúcs pedig az elnök. (Ez persze leginkább egy egyenlő oldalú háromszöggel működik, esetleg egy egyenlő szárú háromszöggel, de semmiképp sem tompaszögű háromszöggel, persze függ attól, hogyan forgatjuk a háromszöget, és mit tekintünk az alapnak.)

Ez a háromszögesítésre alapuló politikai stratégia azért híresült el, mert ez lett a szimbóluma Clinton látványos feltámadásának. Két évvel pártjának 1994-es veresége után ugyanis különösebb nehézség nélkül megnyerte az elnökválasztást, és azóta is az egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb politikus a demokraták körében. Egyben ő lett a centrista, középre húzó politikusok mintaképe is az Egyesült Államokban.

Mit tanul a tanítvány a mestertől? - Forrás: flickr.com/whitehouse

A háromszögesítést azért emlegetik most gyakran, mert két évvel megválasztása után Barack Obama kísértetiesen hasonló helyzetben van, mint Clinton 1994-ben. A novemberi félidős választásokat elbukták a demokraták, a reublikánusok kezébe kerül a képviselőház, és a szenátusban is erősítettek pozíciójukon. Nagy kérdés, hogy mihez kezd Obama a vele ellenséges törvényhozással, miközben már minden politikai szereplő fél szemmel a 2012-es elnökválasztásra figyel.

Az első lépések alapján úgy tűnt, hogy el is indul a clintoni úton, amire ráerősített az is, hogy december elején behívta magához Clintont, aki aztán egy rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott a Fehér Házban.

Nyilván vannak azonban különbségek is az 1994-es és a mostani helyzet között (elég csak a két elnök habitusa és stílusa közti eltérésekre gondolni), így egyáltalán nem biztos, hogy Obama hosszabb távon is Clinton példáját fogja követni. A New York Times pénteki híradása szerint mindenesetre az elnök megtiltotta stábja tagjainak, hogy bármikor is használják a háromszögesítés szót. Hogy a tartalmával van-e problémája, vagy csupán a cinikus mellékzöngéje nem tetszik neki, az kiderül talán a következő hónapokban.

"Elfáradtam" - ez volt az első szava Bernie Sanders szenátornak az őt kérdező újságírókhoz a szenátusban pénteken mondott beszéde után. Valóban kimerült lehetett, miután 8 óra 37 percen át szónokolt a szenátusban. Rekordot ugyan nem döntött vele (ezt Strom Thurmond néhai szenátor tartja, aki 1957-ben 24 órán és 18 percen át szónokolt a polgárjogi törvény ellen), de azt elérte, hogy az amerikai politika összes szereplője felfigyeljen rá.

A Vermont államot képviselő szenátor a hosszú beszédben az elnök és a republikánusok között született adómegállapodás ellen tiltakozott, és ha esetleg valakinek esetleg nem lett volna ez egyértelmű a nyolc órás felszólalásból, a végén még ráerősített az üzenetre:"Ez egy hosszú nap volt. Hadd mondjam el egyszerűen, hogy az elnök és a republikánusok által kidolgozott javaslat közel sem olyan jó, mint amilyet el tudnánk érni."

Sanders ugyan a szövetségi törvényhozás kevés független (tehát se nem demokrata, se nem republikánus) politikusához tartozik, de ebben az ügyben a demokraták oldalára állt. A Barack Obama által kedden bejelentett javaslatot ugyanis a saját pártján belül többen tiltakozással fogadták, szerintük ugyanis nem lett volna szabad engedni, hogy az év végén lejáró adócsökkentést a leggazdagabb rétegek számára is meghosszabbítsák.

Sanders (a kép jobboldalán) riportereknek beszél az adómegállapodásról - Forrás: Sanders.senate.gov

Kisebb vita alakult ki arról, hogy Sanders beszéde az angolul filibusternek hívott eszköznek számít-e. Így nevezik azt, amikor a törvényhozásban valamilyen lépéssel - például egy végtelen beszéddel - próbálják megakadályozni egy törvény elfogadtatását. Maga Sanders azt mondta, nem erről volt szó, és a szenátusban elnöklő Harry Reid szenátor stábja is azt mondta, technikailag ez nem filibuster.

A tervek szerint hétfőn le is zajlik az adótörvény vitájáról szóló szavazás a szenátusban, és a demokrata tiltakozások ellenére egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az elnök és a republikánusok megállapodása átmegy a törvényhozáson. Pénteken Obama egy csodafegyvert is bevetett Bill Clinton korábbi elnök személyében, aki a Fehér Házban váratlanul összehívott sajtótájékoztatón állt ki teljes mellszélességgel az adómegállapodás mellett. Obama megtett még egy lépést a clintoni úton?