potus & co

Csütörtök este tették közzé azt a korábban már itt is beharangozott filmet, amelyet Obama elnökségéről készített David Guggenheim, az Oscar-díjas dokumentarista. Tévedés ne essék, ez egy kampányfilm, azon belül is a hatásvadász alműfajhoz tartozik, de annak nagyon profi, és a 17 perc egyáltalán nem tűnik soknak ebben a félperces szpotokra optimalizálódott világban.

A film erőssége nyilván nem az árnyalt és tárgyilagos értékelés (Guggenheim maga mondta egy interjúban, hogy semmilyen negatívumot nem lát Obama elnökségében, és ennek megfelelően valahogy kimaradt a be nem tartott ígéretek felsorolása), és én most itt csak két apróságra hívnám fel a figyelmet. Az egyik, hogy milyen látványosan megöregedett Bill Clinton (először a hangját hallani, és alig ismertem fel), a másik, hogy feltűnően sokat szerepel benne Elizabeth Warren, aki a demokraták új hőse lett, amikor a Massachusetts-i szenátori kampányba beszállva a republikánus gazdaságpolitika fő kritikusává lépett elő. Az ő megjelenése a filmben jelez valamit talán az Obama-kampány irányából is.

Az utóbbi hetek egészen jól alakultak Barack Obama számára, legalábbis ami az újraválasztási esélyeit illeti. Egyre jobb állásadatok érkeztek, lehetséges riválisai pedig egy eldurvuló és várhatóan hosszan tartó küzdelembe sodródtak (elég csak ránézni a keddi előválasztásokra). Ezzel együtt javult elnöki tevékenységének megítélése is, valamint jól szerepelt a potenciális republikánus kihívókkal szembeni összehasonlító felmérésekben is.

A CBS és a New York Times kedden közzétett közös kutatása szerint azonban mindössze a választók 41 százaléka ítélte meg kedvezően Obama tevékenységét, és 47 százalék elítélően nyilatkozott róla. Ez jelentős gyengülés az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest, amikor hosszú idő után először elérte az 50 százalékot azoknak az aránya, akik pozitívan értékelték Obama munkáját.

Rossz híreket kap mostanában - Forrás: White House Flickr

A változásnak több oka is lehet. Ott vannak például az afganisztáni háborús helyzet törékenységéről érkező egyre borúsabb hírek, vagy az állítólag atombomba építésére készülő Irán körüli kérdőjelek. Valószínűleg a legnagyobb szerepet azonban az játssza a romló megítélésben, hogy elszabadultak az üzemanyagárak, és ez érzékenyen érinti a legtöbb amerikait.

A Fehér Ház már az áremelkedés első jeleinél kommunikációs offenzívába kezdett annak érdekében, hogy meggyőzze a választókat, az elnök mindent megtesz ugyan a probléma kezelése érdekében, de gyors megoldásra nincs lehetősége. Az idézett felmérés szerint azonban a választók többsége (54 százaléka) azt gondolja, hogy az elnöknek komoly befolyása van az üzemanyagárakra, és ezt igyekeznek kihasználni a republikánus ellenfelek is, akik többek között Obama Irán-politikájára, illetve az energetikai döntéseire próbálják visszavezetni a növekvő árakat.

Bár a felmérések szerint Obama még mindig erősebb bármelyik lehetséges republikánus elnökjelöltnél, ezek a fejlemények is mutatják, hogy bármennyire is kedvező lehet számára az eldurvuló republikánus belharc, attól még nehéz terepen kell megküzdenie az újraválasztásáért.

Február végén egy nagyon látványos hasonlattal igyekezte egyértelművé tenni Mitt Romney, hogy a róla esetleg kialakult képpel ellentétben nem hajlandó mindent megtenni azért, hogy ő legyen a republikánusok elnökjelöltje. „Nem fogom felgyújtani a hajamat azért, hogy több támogatóm legyen" - jelentette ki Romney, aki tehát a hajfelgyújtást kizárta, de a jelek szerint a korlátokat azért továbbra is tágan értelmezi.

Most például az a legújabb produkciója, hogy tősgyökeres észak-keletiként úgy próbálja eladni magát a déli választóknak, mintha közülük való lenne. Elkezdte utánozni a kiejtésüket, hirtelen kiderült róla, hogy nagyon is szereti a country zenét, a kampányrendezvényeken pedig azzal büszkélkedik, hogy a helyiek egyik kedvenc ételének számító grízt eszi reggelire.

Ilyen a déli Romney

Ezzel nem feltétlenül szerez jó pontokat minden helyi republikánusnál (egyikük a Politicónak azt mondta, a délieket nem lehet átverni, és Romney jobban tenné, ha saját magát adná), de a felmérések szerint működik a dolog. Bár múlt héten még maga Romney is utalásokat tett arra, hogy nincs sok esélye az előválasztási küzdelemben sorra következő Alabama és Mississippi államokban, a legutóbbi kutatások szerint mindkét helyszínen van reménye a győzelemre.

A Real Clear Politics összesítése szerint mindkét államban szoros verseny alakult ki három politikus – Romney mellett Newt Gingrich és Rick Santorum – között. Bár Romney korábban nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy félreállítsa az útból Gingrichet, most vélhetően nagyon is örül a jelenlétének. Gingrich és Santorum ugyanis egyaránt arra törekszik, hogy maga mögé állítsa a párt vallásos konzervatív irányzatához tartozókat, ezzel a versengéssel azonban meg is osztják ezeket a szavazókat. Ez különösen fontos szempont a déli államokban - mint amilyen Alabama és Mississippi -, ahol hagyományosan erősek ezek a választói csoportok.

Itt épp chilis csirkével, de a grízt is szereti - Forrás: Romney Flickr

A felmérések alapján nem lehet megjósolni, hogy milyen eredmények várhatók a keddi előválasztásokon, de ha Gingrich nyerni tud akár egyik államban is (elvégre mellette kampányol Chuck Norris is), azzal kaphat némi lendületet a kampánya. Egyes kutatások szerint ugyan Santorum halványan le van maradva a másik két jelölthöz képest, de legutóbbi sorozatos győzelmei után nem valószínű, hogy pusztán a mostani szavazások eredményének hatására meggondolná magát, és kiszállna.

Közben egyre több olyan nyilatkozat hangzik el a különböző kampánystáboktól, amelyek arra utalnak, hogy mindenki elhúzódó harcra számít. Ha tényleg talpon marad Romney, Santorum és Gingrich (meg persze ne feledkezzünk meg Ron Paulról sem, aki ugyan eddig egy előválasztási fordulót sem nyert meg, de szintén nem mutatja a jelét annak, hogy ki akarna szállni), akkor nehéz lesz egyik versenyzőnek begyűjtenie a jelölés bebiztosításához szükséges 1144 küldötti támogatást. Ezek azok a küldöttek, akik augusztusban összegyűlnek majd a floridai Tampában, hogy megnevezzék a párt jelöltjét a novemberben esedékes elnökválasztásra. Ez elvileg csak egy formalitás lenne, de a mostani kiélezett verseny alapján egyre valószínűbb forgatókönyvnek tűnik az, hogy csak az utolsó pillanatokban – vagyis a floridai konvención - dől el a küzdelem.

A szuperkedden aratott győzelmei után Rick Santorum magabiztosan nyerte a szombati kansasi caucust is. A szavazatok több mint 51 százalékát kapta, a második helyen végzett Mitt Romney mintegy 21 százalékot tudott csak szerezni. Santorum tehát a számokat nézve nagy diadalt aratott, ennek értékéből azonban sokat levon, hogy lényegében ő volt az egyetlen jelölt, aki kampányolt az államban.

A kansasi caucus így inkább csak egyfajta felvezető a keddi előválasztási fordulókhoz, amikor Alabama és Mississippi államban lesznek szavazások. A felmérések szerint mindkét helyen nyitott a verseny, és mivel déli államokról van szó, így elsősorban arra lesz érdemes figyelni, hogyan szerepel majd Santorum és Newt Gingrich. Mindketten a republikánus párt konzervatív irányzatához tartoznak, és ha valamelyikük félreállna, akkor az állva maradó jelölt nagyobb eséllyel küzdhetne meg a korábban liberálisabb nézeteket valló, pragmatikusabb politikusnak tűnő Romneyval.

Egyelőre azonban sem Gingrich, sem Santorum nem adta jelét annak, hogy ki akarna szállni. A mostani caucusgyőzelemnek annyi jelentősége mindenképp van, hogy tovább erősíti Santorumot, és ha törésre kerül a dolog Gingrich-csel szemben, akkor ennyivel is több szól majd az ő maradása mellett.

Ahogy haladunk előre a kampányban, egyre fontosabbak lesznek ezek a napok. Konkrétan minden hónap első péntekjéről van szó, amikor az amerikai munkaügyi minisztérium közzéteszi a legújabb állásadatokat. Ha ezek pozitív változásokat mutatnak, akkor az egyértelmű örömhírt jelent az újraválasztásra készülő Barack Obamának, lehetséges kihívóinak (akik persze jó állampolgárként biztos szintén örülnek a javuló álláshelyzetnek) viszont komoly fejtörést okoz, hiszen ők épp arra építették a kampányukat, hogy helyrehozzák azt a gazdaságot, amelyet az elnök tönkretett.

Obama jó hírt kapott - Forrás: White House Flickr

Most épp így alakul a helyzet, a pénteken közzétett adatok szerint ugyanis az elmúlt hónapokhoz hasonlóan tovább folytatódott a robusztus munkahelyteremtés. Februárban összesen 227 ezer új munkahely jött létre, és ugyan a munkanélküliségi arány 8,3 százalékon maradt, valójában ez is pozitív jelnek tekinthető.

Az arány ugyanis azért állt meg a januári szinten, mert sok olyan ember is újra elkezdett munkát keresni, akik korábban annyira reménytelennek látták a saját kilátásaikat, hogy kivonultak a munkaerőpiacról. (A munkanélküliségi arány megállapításánál az aktívan állást keresők számának figyelembe vételével számolnak.) A jó hírek sorába tartozik az is, hogy a januári és decemberi adatokról megállapították, hogy valójában akkor több álláshely keletkezett, mint ahogy azt korábban közölték.

Ha folytatódik ez a trend, akkor Obama fényes kilátásokkal fordulhat rá a novemberben esedékes elnökválasztásra. Nemcsak a gazdasági helyzet tűnik hónapról-hónapra jobbnak, de a republikánus oldalon zajló jelöltkeresés is egyre kínkeservesebb.

Már lassan az államok felében megtartották az előválasztásokat, de a párt továbbra is vívódik a kultúrharcos (Rick Santorum és Newt Gingrich) és a pragmatikus (Mitt Romney) irány képviselői között. Ráadásul bárki is lesz a jelölt, a fő muníciót az adhatná neki, hogy a választókat továbbra is a gazdasági talpraállás érdekli leginkább. Ha az emberek azt látják, hogy a mostani főnök is jól végzi az ezzel kapcsolatos munkát, akkor nem feltétlenül fognak a lecserélésén gondolkodni. Így ha még jön néhány, a maihoz hasonló állásadat, akkor Obama kiütheti a republikánusok kezéből a legveszélyesebb fegyvert.