potus & co

Igazi semmitmondó sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön a Fehér Házban. Azt mondták, hogy az elnök törvényhozási vezetőkkel folytatott tárgyalásai konstruktívak voltak, de nem vezettek áttöréshez. Ilyen bejelentésekből rengeteg van a politikában, és ezt a tárgyalás is biztosan a feledés homályába fog veszni,  de ettől még van némi jelentősége.

Úgy tűnik ugyanis, hogy valami mégis megindult azokon az eddig meddőnek tűnő költségvetési egyeztetéseken, amelyek célja, hogy a demokraták és republikánusok egyezségre jussanak az adósságplafon elérése előtt. Ez augusztus 2-án következik be, de a Fehér Ház azt szeretné, ha már júliusban megszületne a megállapodás, hogy legyen idő a papírmunkára. Ha nincs megállapodás, akkor az Egyesült Államok fizetésképtelenné válik, amelynek az amerikai pénzügyminisztérium szerint beláthatatlan következményei lennének-

A gyors megoldást eddig hátráltatta az, hogy a republikánusok ragaszkodtak ahhoz, hogy legalább az adósságplafon emelése mértékének megfelelő egyensúlyjavítást hajtsanak végre a költségvetésben. Kikötötték azt is, hogy ezt alapvetően kiadáscsökkentés révén kell végrehajtani, adóemeléshez ugyanis nem járulnak hozzá.

Obama először alelnökét, Joe Bident bízta meg a tárgyalások levezetésével, ezek az egyeztetések azonban összeomlottak. Az elnök ez után saját kezébe vette a dolgokat, és előbb tartott egy kemény, szinte dacos hangú sajtótájákoztatót, amelyen kiosztotta a republikánusokat, hétvégén viszont állítólag titokban tárgyalt a képviselőház republikánus elnökével, John Boehnerrel.

A kiszivárgott információk szerint Obama egy az eddig asztalon lévőnél kétszer nagyobb, 4 ezer milliárdos egyensúlyjavító csomagba is hajlandó lenne belemenni, de cserébe elvárja, hogy a republikánusok ne csak kiadáscsökkentő, hanem bevételnövelő intézkedéseket is elfogadjanak. Mivel a republikánusok ezerszer elmondták, hogy adóemeléshez nem járulnak hozzá, így várhatóan ezt úgy oldják meg, hogy különböző adókedvezményeket eltörölnek.

Úgy tűnik, Obama belemegy abba is, hogy elvonások legyenek az idősek és a szegények egészségügyi ellátását biztosító Medicare és Medicaid programokban. Ez valószínűleg nem lesz annyira drasztikus, mint amekkorát a képviselőház költségvetési bizottságának republikánus elnöke, Paul Ryan javasolt, de a demokrata párt baloldali szárnya már tiltakozott ellene. Úgyhogy még várnak kemény menetek az elnökre és tárgyalópartnereire, most viszont már legalább tényleg elmondhatják, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatnak.

Igazából nincs semmilyen meglepő válasz a címben feltett kérdésre: aki ezt teszi, azt egy időre letiltják a képernyőről. Az egyik legismertebb amerikai politikai újságíró, Mark Halperin ennek a történetnek főszereplője, aki az MSNBC kábelcsatorna Morning Joe című reggeli műsorában Barack Obama szerdai sajtótájékoztatóját elemezve jutott arra a következtetésre, hogy az elnök egy pöcs (vagy fasz, kinek melyik tetszik jobban - Halperin a dick szót használta, valahogy nekem a szövegkörnyezetből inkább a kicsit talán enyhébb jelentés jött át).

Ez után a csatorna még délelőtt meghozta azt a döntést, hogy felfüggesztik a fizetett elemzőként rendszeresen náluk szereplő Halperint. Nagy érvágást ez valószínűleg nem jelenthet Halperinnek, ő a Time magazin vezető szerkesztője és a 2008-as kampányról szóló Game Change című sikerkönyv társszerzője (én nem olvastam, de elég rossz kritikák voltak róla, állítólag tele van sok jól hangzó, de ellenőrizetlen sztorival).

Halperin elismerte, hogy hibázott, és azt mondta, egyetért a csatorna döntésével. Ahogy a fenti videón is látszik, a műsorban inkább poénként jött le a dolog, főleg, hogy Halperin a dick szó kimondása előtt rákérdezett a műsorvezetőknél, hogy most éppen alkalmazzák-e a hétmásodperces késleltetést. A műsorvezetők nem adtak egyértelmű választ, csak biztatták, hogy persze, mondja csak ki, amire gondol, de aztán utána kínjukban nevettek és fogták a fejüket.

A Halperin által felvetett kérdés - vagyis hogy az elnök megfelelően viselkedett-e vagy sem - ettől persze még jogos. Obama több hónapos szünet után tartott sajtótájékoztatót, amelynek fő témája a törvényhozásban zajló költségvetési vita volt. Az elnök a több mint egyórás eseményen szokatlanul kemény és szenvedélyes hangon üzent a republikánusoknak, akik azt mondják, hogy csak akkor hajlandók hozzájárulni az úgynevezett adósságplafon megemeléséhez, ha egyúttal megállapodás születik egy átfogó és hosszútávú költségvetési kiadáscsökkentő csomagról.

A határidő augusztus 2., addigra kellene megegyezniük a szenátusban többségben lévő demokratáknak és a képviselőházat uraló republikánusoknak. Egyelőre ez nagyon nehéznek tűnik, az elnök és a demokraták ugyanis azt mondják, hogy a költségvetés rendbetétele nem megy adóemelések vagy egyes adókedvezmények megszüntetése nélkül, a republikánusok azonban ezt élből elutasítják.

Obama különösen keményen reagált azokra a republikánus vádakra, amelyek szerint ő láthatóan képtelen vezetni a súlyos gazdasági problémákkal küszködő országot. Az elnök azzal vágott vissza, hogy a republikánusok szerinte folyton csak nyavalyognak, ahelyett, hogy végeznék a dolgukat. Meglehetősen szarkasztikusan a saját 10 és 12 éves lányainak példáját ajánlotta a figyelmükbe, akik állítólag mindig időben megcsinálják a házi feladatot, és soha nem hagyják az utolsó pillanatra. Ezzel arra utalt, hogy vészesen közeleg az adósságplafonra vonatkozó határidő (épp csütörtökön jelentették be, hogy jövő héten sem lesz szenátusi szünet a július 4-i ünnep ellenére sem), amit ha nem emelnek fel, akkor az Egyesült Államok gyakorlatilag fizetésképtelenné válik, aminek az amerikai pénzügyminisztérium szerint beláthatatlan következményei lennének.

De visszatérve Halperin mondatára, a kérdés az, hogy vajon a semmilyen új dolgot be nem jelentő Obama szerdai szereplése hozzájárul-e a probléma megoldásához. Hamarosan meglátjuk, és akkor majd mindenki eldöntheti, hogy valóban igaz-e rá a Morning Joe-ban elhangzott jellemzés.

Ma van tehát a napja annak, amit nemrég beharangoztam. Az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint május 16-án éri el az Egyesült Államok a törvényben megszabott úgynevezett adósságplafont. A jelenlegi korlát mintegy 14,2 ezer milliárd dollár, ennyi adósságot engedélyezett a Kongresszus a szövetségi kormánynak. A plafon elérése azt jelenti, hogy a kormány nem vehet fel újabb hitelt, ami azonban lehetetlenné teszi a további működését. A kormány ugyanis többet költ, mint amennyi bevétele van, így a különbözetet a hitelekből fizeti. A képlet egyszerű: ha nincs hitel, akkor a szövetségi állam (hacsak nem változtat sürgősen a működési költségein) fizetésképtelenné válik.

Ez ugyanakkor nem történik meg egyik napról a másikra, Timothy Geithner pénzügyminiszter már korábban közölte, hogy augusztus 2-ig meg tudják oldani a kifizetéseket. Addig kellene tehát megegyezésre jutnia a törvényhozásnak a plafon felemeléséről. Ez nem lesz könnyű, tekintve hogy a képviselőházat uraló republikánusok és a szenátusban többségben lévő demokraták nagyon mást gondolnak arról, hogy mi legyen a megoldás.

A republikánusok közölték, ragaszkodnak hozzá, hogy a plafon felemelését egy átfogó és konkrét kiadáscsökkentési programhoz kössék. Ezzel részben a demokraták is egyetértenek, de szerintük a hatalmas hiányt többek között adóemelésekkel (ami a gazdagabb rétegekre vonatkozna) és adókedvezmények megszüntetésével (ez például az olajvállalatokat érintené) kellene csökkenteni. A republikánusok ezt elutasítják, és azt mondják, adóemelés szóba sem jöhet, az ugyanis szerintük veszélybe sodorná az amúgy is törékeny gazdasági fellendülést.

Hasonló vitára számíthatunk, mint amilyen a költségvetési határozat körül tombolt április elején. Akkor a megállapodás néhány órával a határidő előtt jött létre, így az utolsó pillanatban sikerült elkerülni a szövetségi kormányzati intézmények leállását. Nem fogok csodálkozni, ha augusztus 1-én este hasonló izgalmakat élünk majd át.