Három ok, amiért leáll Amerika

Hétfő éjfélig van idő elkerülni az amerikai kormányzati gépezet leállását. Már szinte hagyománnyá vált, hogy a két politikai oldal az utolsó pillanatban hárítja el a katasztrófát, most azonban erre gyakorlatilag semmi esély nincs. Miért? Itt van három ok:

- A legfontosabb tényező talán az, hogy a republikánusok ezúttal Barack Obama fő művét, az egészségügyi reformot támadták meg. A kormányzati intézmények finanszírozását csak akkor engednék meg, ha a demokraták beleegyeznek a reform elhalasztásába. Obama ugyanakkor elnökségének egy jelentős részét ennek a reformnak az elfogadtatásával, megvédésével és bevezetésének előkészítésével töltötte. Szinte elképzelhetetlen, hogy ezek után épp most meghajolna a republikánusok előtt.

- A költségvetési válsághelyzeteket eddig rendszerint Joe Biden alelnök és Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője oldotta meg valamilyen utolsó pillanatban összehozott alkuval. Most azonban Biden kezét megkötötte az, hogy Obama még csak tárgyalni sem hajlandó a szerinte zsarolásnak beillő republikánus javaslatról. McConnell számára sem igazán alkalmas az idő a demokratákkal való egyezkedésre, mivel jövőre választás elé néz, és ha szóba áll az ellenséggel, azzal rossz pontokat szerezhet a pártjában meghatározó konzervatívoknál.

- Egyszerűen nincs igazán komoly erő, amely a megegyezés felé tolná a két oldalt. A republikánusok beleálltak abba a pozícióba, hogy csak jelentős engedmények árán járulnak hozzá a kormányzat finanszírozásának folytatásához. A demokraták viszont közben azt látják, hogy a felmérések szerint egy esetleges leállás esetén a többség a republikánusokat fogja hibáztatni a helyzet kialakulásáért. Arra számítanak, hogy a republikánusok fognak vesztesként kikerülni ebből az ütközetből.

0 Tovább

Kétszer is jön a végítélet

Van az a nagyon jó film Bill Murray-vel, amelyben a főszereplő mindig ugyanarra a napra ébred, és újra és újra át kell élnie ugyanazokat az eseményeket. Valami ilyesmi történik most azokkal is, akik nem fáradtak még bele teljesen az amerikai politika követésébe.

Megint a költségvetési armageddon veszélye fenyeget, ahogy az elmúlt néhány évben már többedszer. Ha nem születik néhány napon, illetve héten belül megállapodás a demokraták és a republikánusok között, akkor előbb leáll az amerikai kormányzati gépezet, majd fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok.

A vita ugyanarról szól, mint eddig. A republikánusok azt akarják, hogy drasztikus megszorítások legyenek az állami kiadásokban, a demokraták viszont ezt nem hajlandók elfogadni, sőt, inkább visszacsinálnák a korábbi takarékossági intézkedések egy részét.

John Boehner republikánus házelnök és Barack Obama - Forrás: AFP

Az első határidő október elseje. A törvényhozásnak addig kellene elfogadni a kormányzat finanszírozását lehetővé tévő jogszabályt, különben az állami szervek többsége leáll. Nem lesz pénz arra, hogy fizessék a dolgozókat, úgyhogy bezárják a munkahelyeket.

Múlt pénteken ugyan a képviselőház republikánus többsége elfogadott egy finanszírozási javaslatot, de a szenátust uraló demokraták (a Fehér Házzal egyetemben) jelezték, hogy azt elfogadhatatlannak tartják. A republikánusok ugyanis a finanszírozás megadásáért cserébe megvonnának minden forrást a Barack Obama által nagy szenvedés árán keresztülvitt egészségügyi reformtól, amelynek főbb elemei szintén épp októberben lépnek életbe.

Ha a demokraták egy ilyen alkut elfogadnának, az olyan lenne, mintha szembeköpnék saját magukat. Minden jel arra utal, hogy nem áll szándékukban ilyet tenni.

A jelenlegi állapotban tehát nincs forgatókönyv arra, hogy miként lehetne elkerülni a kormányzati leállást. De még ha sikerülne is valahogy rendezni ezt a konfliktust, akkor is ott van a következő csata.

Az Egyesült Államok várhatóan október közepén vagy végén eléri az úgynevezett adósságplafont. Ez azt jelenti, hogy nem vehet fel több kölcsönt, ami viszont azzal jár, hogy képtelenné válik a jelenlegi adósságának a törlesztésére is. Ez lényegében egyenlő a csőddel.

Az adósságplafon felemeléséhez szintén szükség van a kongresszus jóváhagyására. A képviselőházi republikánusok ugyanakkor itt is jelezték, hogy csak bizonyos követelések (ezek részben szintén megszorítások) teljesítése esetén hajlandók ezt megtenni. Obama kijelentette, hogy esze ágában sincs még csak tárgyalni sem semmiféle alkuról. Minden adott tehát egy újabb csattanós ütközéshez.

1 Tovább

Ismerős lövések

Néhány héttel ezelőtt az egész Egyesült Államok hősként ünnepelt egy Antoinette Tuff nevű könyvelőt, aki lebeszélt egy fegyveres támadót arról, hogy lövöldözni kezdjen az iskolában, ahol a nő dolgozott. Ez azonban a ritka kivételek közé tartozik, legtöbbször nincs, aki megállítsa azt, aki lövöldözni akar.

Nem állította meg senki a fegyveres ámokfutást a washingtoni haditengerészeti központban sem. Jelen állás szerint nagyon keveset tudni arról, hogy mi is történt azon kívül, hogy meghalt legalább 13 ember. Az egyik támadó meghalt, de állítólag volt egy társa is.

Azt senki sem tudja, hogy mi volt a motivációjuk. Maga a történet azonban ismerős. Az Egyesült Államokban kevés dolog biztos, de az igen, hogy néhány havonta van egy-egy lövöldözés valamilyen nyilvános vagy legalábbis tömegek által látogatott helyen.

Készültség a kongresszus épületének környékén - Forrás: AFP

Az is törvényszerű, hogy az ilyen esetek után fellángol a vita a fegyvertartási szabályok szigorúságáról. Épp nemrég zajlott le egy újabb menet erről, miután tavaly decemberben egy támadó kisgyerekeket és tanárokat ölt meg egy connecticuti iskolában. Barack Obama és politikai szövetségesei komoly erőfeszítéseket tettek utána azért, hogy legalább kis mértékben szigorodjanak a szabályok, de kudarcot vallottak vele a törvényhozásban.

A jelenlegi meglehetősen laza (legalábbis európai szemmel nézve) szabályok bármiféle szigorítása ellen hevesen tiltakozó fegyverlobbista szervezet, a National Rifle Association olyan erős nyomás alá helyezte a kongresszus tagjait, hogy azok nem mertek igennel szavazni az elnök javaslataira.

Kérdés, hogy vajon Obama ilyen rövid idővel a kudarc után hajlandó lesz-e ismét az élére állni a szabályok szigorításáért folytatott harcnak. Azt már mindenesetre jelezte, hogy a washingtoni lövöldözést egy szomorú trend részének tartja. “Még nem ismerjük az összes tényt” - mondta az elnök, de hozzátette azt is, hogy “viszont tudjuk azt, hogy számos embert meglőttek, köztük többen meghaltak. Úgyhogy megint egy újabb tömeglövöldözéssel szembesülünk.”

A connecticuti mészárlás utáni vita megmutatta, hogy a fegyverlobbi nagyon erős, de megmutatkoztak a csírái egy ellenmozgalomnak is. Michael Bloomberg New York-i polgármester szervezete, a Mayors Against Illegal Guns (Polgármesterek a Törvénytelen Fegyverek Ellen) elég komoly összegeket költ a céljaival szimpatizáló politikusok támogatására, és aktivizálta magát az Obama kampányszervezetére épülő Organizing for Action is.

Az is világos ugyanakkor, hogy ezek az erőfeszítések még túl gyengék a fegyverlobbi ellen. Az NRA egy tömegmozgalom, és csak valami hasonló kezdeményezés tudná kikezdeni az erejét.

A New Yorker magazin szerint Barack Obama gyakran szokta emlegetni azt az állítólagos történetet, amely szerint Franklin Delano Roosevelt azt mondta a reformokat követelő szakszervezeti vezetőknek, hogy “egyetértek veletek, meg is akarom csinálni, úgyhogy most kényszerítsetek arra, hogy megcsináljam”. Obama ezt a saját híveinek szokta példaként hozni arra, hogy szükség van tömegmozgalmakra, mert az ad erőt neki is. Ez igaznak látszik a fegyverkérdésre is.

0 Tovább

Igen, talán, mégse

Amerika először meg akarta támadni Szíriát. Aztán Barack Obama elbizonytalanodott. Végül elhalasztotta az egészet. Az elmúlt bő két hét drámai története röviden:

0 Tovább

Összecsap az elit és a nép

A világ legerősebb politikai csapata állt össze. Ott van az elnök és az egész apparátusa. Ott van egy korábbi elnök és több korábbi elnökjelölt. Ott van néhány egykori külügyminiszter, és felsorakozott hozzájuk több tekintélyes korábbi katonatiszt. Az erejüket csak növeli, hogy nem a szokásos törésvonalak mentén szövetkeztek egymással. Ott vannak közöttük a két párt vezetői is.

Bármennyire is félelmetesnek tűnnek azonban így együtt, nagyon úgy néz ki, hogy vesztésre állnak. Le fogja őket gyűrni a tömeg ereje.

A szíriai helyzetről van szó. Barack Obama és szövetségesei egyre erőteljesebb kampányt folytatnak azért, hogy meggyőzzék a kongresszust a Szíria elleni büntető csapásra, de a jelenlegi állás szerint nem valószínű, hogy sikerrel fognak járni. A szenátusban ugyan várhatóan megkapják a támogatást, a képviselőházban azonban valószínűleg elutasítás vár rájuk.

A Washington Post elemzése szerint a 435 fős testület 238 tagja nemmel fog szavazni vagy az elutasítás felé hajlik, miközben csak 26 támogatja nyíltan az akciót. A döntéshez egyszerű többségre, vagyis 218 szavazatra van szükség.

A két oldalt nem a szokásos ideológiai nézetkülönbségek választják el. Helyette inkább egy olyan kép rajzolódik ki, hogy van az elmúlt évtizedek politikáját meghatározó elit, akik hosszú távú geopolitikai érdekekre hivatkozva támogatják a katonai csapást, és vannak az országos politikába talán csak néhány évvel ezelőtt bekapcsolódott emberek, akik a háborúskodásba belefáradt választók véleményét követve nemet mondanak.

“Nem lehetünk a világ rendőrei, de nem lehetünk a világ utolsó mentsvára sem” - nyilatkozta az akciót támogató Henry Kissinger egykori külügyminiszter. “Ha a kongresszus elutasítja az elnök kérését, annak súlyos következményei lesznek nemcsak a Közel-Keleten, de az egész világon” - írta David Petraeus korábbi tábornok és CIA-főnök. “Arra ösztönzöm a kongresszust, demokratákat és republikánusokat egyaránt, hogy hagyják jóvá az elnök kérését az erő alkalmazására Szíriával szemben” - közölte Robert Gates, aki védelmi miniszter volt előbb George W. Bush, majd Barack Obama adminisztrációjában.

Ez az elit hangja, és ugyan vannak a befolyásos figurák között is tiltakozók - például a szintén komoly katonai tekintéllyel rendelkező Colin Powell -, de ha a hatalomhoz közeli körökhöz tartozókat nézzük, akkor a többségük támogatja az elnök kezdeményezését. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy minél jobban erősködnek ők, annál jobban tiltakoznak a választók.

Egy múlt heti közvélemény-kutatás is azt mutatta már, hogy az amerikaiak 59 százaléka elutasítja a Szíria elleni csapást. Egy friss felmérés szerint most 64 százalék gondolja így.

Update 3:45-kor: Úgy néz ki, Obamát megmentik az oroszok, akik lecsaptak arra az amerikai javaslatra, hogy ha Szíria feladja a vegyi fegyvereit, akkor megúszhatja a támadást. Szíria jelezte, hogy megfontolja az orosz közvetítéssel tett ajánlatot, és ezt a fejleményt üdvözölték Washingtonban is. Ettől függetlenül a Fehér Ház és szövetségesei azt akarják, hogy legyen szavazás az akcióról a kongresszusban.

2 Tovább

potus & co

blogavatar

Mi és miért történik az amerikai politikában? Egy blog egyenesen Washington DC-ből.

Utolsó kommentek